Az UNESCO részéről Francesco Bandarin, a Világörökség Központ vezetője és Mechtild Roessler európai igazgató vette át a dokumentumot Mária Krasnohorská szlovák és Lakatos András magyar nagykövettől.

A magyar és szlovák szakértők több éves közös munkája eredményeként elkészített, térképekkel, fotókkal és összehasonlító tanulmányokkal kiegészített terjedelmes jelölési dokumentáció összeállításában közreműködött Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese és Varga István, a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht. ügyvezető igazgatója. A közös jelölésről szóló államközi megállapodást január 15-én Révkomáromban írták alá.

Az UNESCO Világörökségi Listán jelenleg öt szlovák és nyolc magyarországi helyszín szerepel. Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez.

A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek. Közülük a Aggteleki cseppkőbarlang Szlovákiával, a Fertő-tó vidéke pedig Ausztriával közös jelöléssel került fel a az UNESCO világörökségi listájára.

Az "Erődrendszer a Duna és a Vág torkolatánál Komárom-Révkomáromban" hivatalos címet viselő közös jelölés jelentősége, hogy Közép-Európában egyedülállóan épségben maradt, határokon átnyúló, épített örökségre vonatkozik.

Az elbírálására az UNESCO Világörökségi Központ szakértői testületeinek - többek között helyszíni szemlével együtt járó - véleményezését követően, a Világörökségi Bizottság 2008 nyári ülésszakán kerül sor.

MTI - fidesz.hu