Így kezdődik a felmérés, amelyet a BBC - talán nem véletlenül - azon a napon hozott nyilvánosságra, amelyen George W. Bush elmondta a mindenkori amerikai elnökök hagyományos évértékelő és a jövőt körvonalazó beszédét az unió helyzetéről. A teljes szöveg Európában két órával Bush beszédének kezdete előtt vált nyilvánossá.

Az Egyesült Államok nemzetközi szerepének megítélése eddig sem nélkülözte az ellentmondásokat - legalább is a kortól, tértől és időtől függött. Most azonban a felmérés megállapítja: a világ polgárai nem helyeslik azt, ahogyan az Egyesült Államok kezeli a külpolitika általunk vizsgált hat területét. Az iraki háborút 73 százalékos arányban elutasítják, 25 országban nem tartják helyesnek, ahogyan az Egyesült Államok kezeli a guantánamói foglyok ügyét (67 százalék), Izrael és a Hezbollah háborújával kapcsolatos magatartását (65 százalék), Irán atomprogramját (hatvan százalék), a globális felmelegedés kérdését (56 százalék) és Észak-Korea nukleáris programját (54 százalék).

A felmérés a világ közvéleményére hivatkozik, mert Európa, Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet 25 országában készült. A GlobeScan nemzetközi közvélemény-kutató intézet és helyi partnerei - Magyarországon a Cognative Research - több mint 26 ezer embert kérdeztek meg. Az Egyesült Államok nemzetközi befolyása rossz és rosszabbodó megítélésében - erre a kutatási eredmények egyértelműen utalnak - döntő szerepet játszik a Közel-Keleten és főleg Irakban vállalt amerikai szerep.

Doug Miller, a GlobeScan elnöke mondta: "Az amerikai kormányzatnak az a minapi döntése, hogy még több katonát küld Irakba, ellenkezik a nemzetközi közvélemény megítélésével, amely szerint a térségben való amerikai jelenlét több konfliktust generál, mint amennyit megelőz."

"A legnagyobb mértékben tavaly négy olyan országban csökkent az amerikai politika pozitív megítélésének mértéke, amely eddig inkább hajlott az Egyesült Államok kedvező elbírálása felé. Lengyelországban a pozitív mérce a múlt évi 62 százalékról 38 százalékra esett. A Fülöp-szigeteken a nagyon magas 85 százalék a még mindig magas 72 százalékra csökkent. Indiában a csökkenés: 44 százalékról harminc százalék. Indonéziában a mutató 19 pontot zuhant - negyven százalékról 21 százalékra" - tartalmazza a felmérés. Rossz fényt vett az amerikai kormányzatra az is, hogy az Egyesült Államoknak a közel-keleti térségben általában betöltött szerepét a megkérdezett országokban szinte egyhangúlag elítélik: egyetlen ország - Nigéria - van a 25 között, ahol a megkérdezettek relatív többsége - 49 százalék - szerint az amerikai jelenlét stabilizáló erő a Közel-Keleten.

A felmérés következésképpen nem állít ki jó bizonyítványt az amerikai külpolitikáról. "A 25 ország zömében a legáltalánosabb vélemény szerint nem helyeselhető, ahogy az Egyesült Államok az iraki kérdést kezeli (21 ország), ahogyan a guantánamói és a másutt őrzött foglyokkal bánik (22 ország), ahogyan a Hezbollah és Izrael libanoni háborújával kapcsolatban állást foglalt (húsz ország), ahogy Irán atomprogramjával foglalkozott (húsz ország), ahogyan Észak-Korea nukleáris programjára reagált (19 ország), vagy ahogyan a globális felmelegedéssel, klímaváltozással foglalkozik (19 ország)."

Figyelemre méltó, hogy az amerikai közvéleménynek is súlyos kételyei vannak a külpolitikát illetően - írja a jelentés. "Az egyetlen terület, ahol a többség (több mint ötven százalék) lényegében helyesli az amerikai politikát, az Észak-Korea nukleáris programjára való reagálás" - állapították meg az elemzők.

Átfogó értelemben az amerikaiak többsége (57 százalék) szerint az Egyesült Államok inkább pozitív befolyást gyakorol a világra - ez a mutató azonban két évvel ezelőtt még 71 százalék volt. Kikerülhetetlen a rossz mutatókkal kapcsolatban George W. Bush elnök szerepének a mérlegelése. Ezzel a BBC felmérése nem foglalkozik - annál többet az amerikai újságok, amikor megírják, hogy az elnök népszerűségi mutatói "nixoni mélységekbe zuhantak".George W. Bush elnök a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hihetetlenül egységes Amerikát tudhatott maga mögött, és a nemzetközi támogatásban sem volt hiány.

Az Irak elleni támadás után fokozatosan megváltozott a helyzet. Több mint háromezer amerikai halála és a sorozatos kudarcok után sokan számítottak arra, hogy az elnök a január 23-i beszédében új és másfajta jövőképet fest fel, és változtat stratégiai elképzelésein.

Ehelyett - írta a The Washington Post - Bush az unió helyzetéről szóló beszédében "megpróbált új életet lehelni elnökségébe, pedig talán olyan kihívással néz szembe, amellyel egy nemzedék óta elnök még nem találkozott". A tekintélyes lap szerint Bush elnök minden problémája - így talán az amerikai politika nemzetközi megítélése is - jelenleg egy tőről fakad. A közvélemény elveszítette bizalmát az iraki politikájában és - szembesülve a bizonyítékokkal - változást akar. Az elnök azonban az iraki csapatnövelés mellett döntött - olyan irányba tart, amelyet a közvélemény túlnyomó többsége elutasít.

A tavaly novemberi választásokon a republikánusok tizenkét év után elveszítették többségüket a törvényhozás mindkét házában. Az elnöknek mandátuma utolsó két évében a béna kacsa szerep maradt. Ennek ellenére az iraki politika változatlan folytatása mellett döntött, és három üzenetet küldött Amerika népének és a világnak.

Az első arról szólt, hogy az "új stratégia" keretében folytatni kell az iraki politikát. A másodikban az elnök a demokrata többséggel való együttműködést sürgette és ígérte. A harmadik üzenetben Bush elnök nyomatékosan tudtul adta: őt nem lehet leírni, van ereje és elszántsága, hogy kivegye részét a politika formálásából, irányának meghatározásából - a "béna kacsa" szerepét elutasítja.

A demokraták és a republikánusok közül néhányan jelezték: az elnöknek figyelembe kell vennie a realitásokat. Fél éve kritikus fordulat következett be a közvéleményben és természetesen a kongresszusban. A múlt héten Washingtonban tartott háborúellenes tüntetés is jelezte ezt a hangulatváltást, amely a demokrata többséget cselekvésre ösztönzi

Fodor György, Magyar Hírlap


fidesz.hu