Kánaán helyett Spárta vár a magyar vállalkozókra - jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó keddi sajtótájékoztatóján. Ott tartunk most, szögezte le, hogy nincsenek elfogadott operatív programjaink (op), és sebtében próbálták bemutatni, hogy ennek ellenére a magyar kormánynak elsőként sikerül pályázatokat kiírni. Van azonban egy kis szépséghibája mindennek - jegyezte meg a Fidesz alelnöke, hozzátéve, hogy a pályázatok kiírásához Magyarországon szükség van egy jelölő rendeletre, amely megfogalmazza, mely közreműködő szervezetek állnak a pályázatok mögött. Vagyis közreműködő szervezetek nélkül nem lehet pályázatot kiírni, ennek ellenére sajnálatos tény, hogy jelenleg ilyenek még nincsenek - fűzte hozzá.

Emlékeztetett: január elején nyolc pályázatot bocsátottak társadalmi vitára. Ha sorra vesszük ezeket, látszódik, hogy a Gazdaságfejlesztés operatív program vonatkozásában történt meg a kiírás, de a Közép-Magyarország Operatív Program tekintetében hiába vártuk, nincs elfogadott operatív program. "Felesleges volt ezeket a programokat társadalmi vitára bocsátani, ha tudtuk, hogy az operatív programokban nincs egyezség" - húzta alá a politikus. Ezek a nagy rizikójú pályázatok körébe tartoznak, ezért nem vállalta fel a kormány, hiszen az op-k nem kerültek elfogadásra. Fehívta a figyelmet: ez a 31 milliárd, amiről szó van, nagyon csekély összeg az egészhez képest, már ha komolyan akarjuk venni, hogy itt mégiscsak gazdasági növekedésről, technológiafejlesztésről, munkahelyteremtésről van szó.

Mint mondta, azért volt szükség ezekre a pályázatkiírásokra, mert a komrányzat meg akarta mutatni, hogy képes kompenzálni: nemcsak elvesz, hanem picit vissza is ad. 600-650 milliárdnyit vett ki a vállalkozások zsebéből a megszorítások révén, és most 31 milliárdot nyújt nekik cserébe. Ezt túl gyorsan teszi és nincs felkészülve sem a források fogadására, sem pedig a pályázatok kiírására.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pályázatokhoz szükséges önrész (60-75 százaléknyi) túl magas, hiszen a vállalkozások ma tőkeszegények, különösen pedig a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Sőt maga a kormány is azt mondja, hogy tőkeerős vállalkozásokat vár a pályázók körébe, és megközelítőleg háromezer pályázóval számol. Magyarországon ma közel egymillió mikro-, kis- és közepes vállalkozás van, ebből 800 ezer működik, a kormány pedig háromezret célzott meg a 31-32 milliárdnyi összeggel.

"Számításaink szerint a források 75 százaléka a nyertesek 10-15 százalékához fog eljutni, körülbelül 7 milliárdnyi a mikro-, 24 milliárdnyi pedig a kis- és közepes vállalatokhoz" - mondta, és hozzátette: a kormány így nem tudja elérni azt a célt - amelyet a Fidesz korábban már az új Széchényi tervben kitűzött -, hogy a versenyképesség érdekében a rászoruló vállalatok feltőkésítsék.

Kiemelte: már többször elhangzott nemcsak a Fidesz, de az érintett pályázók részéről is, hogy ilyen bizonytalan gazdasági körülmények között nem lehet felelősen bevállalni 8-15-os százalékig terjedő növekedést. Ezt egyetlenegy iparágban sem tudták átlagosan elérni a vállalkozások - jegyezte meg, hiszen most megszorításokról, szűkülő lehetőségekről, adóteher-növekedésekről van szó.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pályázók köréből eleve kizárták a vidéket és Közép-Magyarországot, amikor csak az ötezer fő feletti népességű, vagy a 100 fő/négyzetkilométert meghaladó településeken megvalósuló beruházásokat támogatja a kormány.

Emlékeztetett: a gazdasági élet meghatározó szereplői - akik egyébként részt vettek a társadalmi egyeztetésen - már igen egyértelműen véleményt mondtak minderről. A Bankszövetség szerint túl szigorúak a feltételek, túl erős az árbevételnövelési elvárás, és enyhíteni kellene a feltételeket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara annak a véleményének adott hangot, hogy ez a pénz kevés, minimális számú vállalkozó juthat így csak támogatáshoz, és makrogazdasági hatás nem is várható. Felmerül a kérdés, jegyezte meg a Fidesz alelnöke, hogy mi értelme a társadalmi egyeztetésnek, ha változatlan formában írják ki a pályázatokat.

fidesz.hu