Az osztrák tömegtájékoztatás emlékeztetett arra, hogy Ausztriához hasonlóan - ahol az ágazati szakszervezetekkel kötött megállapodások szabályozzák a bérezést - Németországban is napirendre került a törvényileg garantált minimálbér bevezetése. Ennek apropóján az osztrák hírszolgálati iroda szerdán összeállítást közölt az EU-tagországokban érvényes minimálbérekről. Az unió statisztikai hivatalának adataira hivatkozó összeállításban felhívták a figyelmet arra, hogy az EU 27 tagországa közül 20-ban törvényileg szabályozott minimálbér van érvényben. Az Eurostat adatai alapján három csoportba sorolták a tagországokat a bruttó minimálbér euróban számolt nagysága alapján.

A havi 300 eurónál kisebb minimálbért alkalmazó országok csoportjába tartozik Bulgária (82 euró), Románia (90), Lettország (129), Litvánia (159), Szlovákia (183), Észtország (192), Lengyelország (234), Magyarország (247) és Csehország (261).

A 400 és 700 euró közötti nominális minimálbért alkalmazó országok közé tartozik Portugália (437 euró), Szlovénia (512), Málta (580), Spanyolország (631), Görögország (668).

Az 1200 eurónál is nagyobb minimálbért fizető országok csoportjához tartozik Franciaország (1218 euró), Belgium (1234), Nagy-Britannia (1269), Hollandia (1273), Írország (1293) és Luxemburg (1503). (Az Egyesült Államokban szövetségi szinten tavaly januárban 753 euróval volt egyenlő a havi bruttó minimálbér.)

A számértékek összevetésénél többet mond a minimálbérek vásárlóerejének egymáshoz mérése. A nominális értékeknél ugyanis a legalacsonyabb és a legmagasabb minimálbér közötti különbség 11-szeres az EU-ban, a vásárlóerőt tekintve azonban csak hatszoros. Ha azt vizsgálják, hogy ugyanazokból a termékekből és szolgáltatásokból hány egységet lehet vásárolni a minimálbérből, akkor ezen a listán is Luxemburg vezet: ott a 1503 eurós minimálbér 1184 áru-és szolgáltatásegységet ér, és az utolsó helyezett Románia,
ahol a 90 eurónak megfelelő minimálbér viszont 189 egységet ér.

Magyarországon a 2004-ben 247 eurónak megfelelt minimálbér 401 egységet ért.

A kizárólag minimálbérért foglalkoztatottak arányáról is csak 2004-es adatokat ismertettek a bécsi híradásban. Ezek szerint akkor Spanyolországban a foglalkoztatottak 0,8, Nagy-Britanniában 1,4, Máltán 1,5, Szlovákiában 1,9, Csehországban és Szlovéniában 2 százaléka dolgozott minimálbérért úgy, hogy ez volt az egyetlen jövedelemforrása, és ezek jelentették a legalacsonyabb értékeket. A legmagasabb arányt Luxemburgban mutatták ki, ahol a munkavállalók 18 százaléka dolgozott a legalacsonyabb törvényes bérért úgy, hogy más jövedelme nem volt, majd Franciaország következett 15,6, aztán Litvánia 12,1, majd Magyarország 8 százalékos aránnyal. Az Egyesült Államokban a minimálbérért dolgozók aránya 1,4 százalékos volt.

MTI - fidesz.hu