Ha a magyar gazdaság évente 4 százalékkal nő, akkor az Európai Unió átlagos szintjének 90 százalékára 38 év alatt tudunk felzárkózni, 3,5 százalékos ütem esetén a felzárkózási periódus 60 évre tolódik ki - jelezte az apró különbség hosszabb távú hatását Hamecz István.

Elemzésében az MNB vezető közgazdásza Magyarország alacsony, 60 százalék alatti aktivitási rátáját emelte ki, amely 10 százalékponttal kisebb az EU átlag 70 százalékától. A növekedés jelenlegi és jövőbeni lassulásának másik oka, hogy a vállalatokon belüli termelékenység nem javul - tette hozzá. Harmadik tényezőként említette a beruházási arány alakulását Hamecz, kiemelve, hogy amíg Magyarországon a GDP 23 százalékát fordítják beruházásra, addig Csehországban és Szlovákiában az arány 25-27 százalék. Ráadásul a magyar beruházási mutatón belül is csökkenő tendenciát jelez a vállalati beruházások alakulása, ami GDP arányosan a korábbi 14 százalékról 11 százalékra esett vissza 2006-ra.

A magyar konvergenciaprogram túlságosan "orrnehéz", a vizsgált külföldi sikeres programoknál az első években a kiadáscsökkenés 50 százalékát hajtották végre, addig nálunk ez az arány 80 százalék - magyarázta az MNB igazgatója. A másik különbség, hogy a külföldi sikeres kiigazításoknál a kiadási oldalon jelentősen visszavettek a szociális kiadásokból, segélyekből, nyugdíjakból - mutatott rá a jegybank igazgatója.

A sikeres külföldi fiskális kiigazítások esetében a bevételi oldalon nem nőttek a munkát terhelő adók, ez Magyarországon éppen fordítva van - hangsúlyozta Hamecz István. Ha az átlagjövedelem százalékában nézzük, akkor az EU 15 országában a munkát terhelő adók aránya 40 százalék, az újonnan csatlakozóknál még alacsonyabb, Magyarországon viszont 50 százalék - s ez nem ösztönzi a gazdasági növekedést - jelentette ki Hamecz István.

MTI - fidesz.hu