Élő Anita interjúja, Heti Válasz,2003.I.24

- Hogyan lehet a semmiről több mint húsz órán keresztül tanácskozni?

- Ha egy vitának nincs rögtön dokumentumban megfogható végeredménye, az nem azt jelenti, hogy a semmiről vitatkoztunk volna. Rengeteg ága-boga van annak, hogyan tud a Fidesz versenyképes párt lenni a következő választásokon a mostani kormánykoalícióval szemben, amely óriási energiákat fordít arra, hogy a társadalomban létező minden hatalmi pozíciót betöltsön.

- A sajtóban megjelent értékelések megelőlegezik, hogy uniópárt nem lesz, személyi megújulás nem várható. Az MDF szerint egeret vajúdtak a hegyek, az MSZP felreppenő, majd visszaszálló varjakkal példálódzik.

- A Fidesz demokratikus párt, nem a sajtó és a politikai ellenfelek dolga, hogy vezetőket válasszon neki. A tisztújító kongresszus májusban lesz.

- A német CDU-hoz hasonló szerkezeti átalakulásról beszélnek, de a célként kitűzött uniópárt nem valósulhat meg az MDF ellenkezése miatt.

- Éppen az sarkall bennünket, hogy foglalkozzunk a Fidesz szerkezeti átalakításával, mert nincs elérhető közelségben egy uniópárt létrehozása. Természetesen mire elérkezik ez a pillanat, a Fidesznek erre alkalmasnak kell lennie. Nem tartom jelentéktelen változásnak - ha a kongresszus ezt elfogadja -, hogy az országos választmány, illetve az elnökség tagjainak kiválasztásánál az eddigi területi elv helyett a tagozati delegálás elve érvényesül. Így a Fidesz vezető testületei alkalmasak lesznek a valódi érdekképviseletre.

- Kereszténydemokrata és kisgazda tagozatra gondol?

- Nem. A tagozatok összekötik a pártot azokkal a társadalmi szerveződésekkel, amelyek tagsága zömmel nem tagja a Fidesznek. Az egyetlen csoport, amely ma majdnem tagozatként működik, az ifjúsági. A Fidelitasnak csak negyede tagja a Fidesznek is, belőlük lehet az ifjúsági tagozat. Hasonlóképpen a kis- és középvállalkozóknak, a gazdáknak, a nyugdíjasoknak is tagozatot kell szervezni. Ezeket a tagsággal való konzultáció után alakítjuk ki.

- Az elmúlt tizenöt évben a Fidesz vezetése szinte változatlan volt. Ezt most feladják azzal, hogy a tagozatok vezetői bekerülnének az elnökségbe?

- Igen. Az elnökség kibővül, és a testületen belül ügyvezető elnökség jön létre, amelynek a kongresszuson megválasztott elnökön és két alelnökön kívül a frakcióvezető és az országos választmány elnöke lesz a tagja.

- A polgári körök is tagozatot alkotnak majd?

- Csak a magánvéleményemet tudom elmondani: nem hiszem, hogy a polgári köröket így kellene bekapcsolni a Fidesz politizálásába. A párt 15 ezres taglétszámát nem tartjuk elégségesnek, ennek tartalékát a polgári körökben látom. Minden településen szükség lenne legalább egy párttagra.

- Megmosolyogtató, hogy a sajtó Orbán Viktor visszatéréséről ír, hiszen az elmúlt fél évben is aktívan jelen volt a belpolitikai életben, bár formálisan nem ő vezette a pártot. Jól értettem, hogy a polgári körök előtti nyitást szabta az elnökké válás feltételéül?

- Nem szabott feltételt. A volt miniszterelnök úrnak számos előnyös tulajdonsága van, ezek közül az egyik, hogy pontosan fogalmaz. Amennyiben a Fidesz tagsága is úgy gondolja, hogy ilyen nyitásra szükség van, és ebben a munkában ráosztja az első szerepet az elnökségi pozícióval együtt, akkor ezt elvállalná.

- Ez nem ugyanaz? Orbán Viktor a jobboldalon a legnépszerűbb politikus, a tagság nyilván szeretné, ha ő lenne a pártelnök.

- Nem biztos, hogy szükség van erre. Lehet, hogy elnökségi tagként tudja irányítani és orientálni a polgári körök munkáját, segíteni egy pártunió létrejöttét. Abban igaza van, hogy szó sincs itt visszatérésről. Ő talán szíve szerint kijjebb ment volna a politikából, hogy legyen hová visszatérnie, de éppen a tagság igénye miatt nem tehette meg.

- Mintha Orbán Viktor erőteljesebben szorgalmazná a párton belüli nyitást, mint az elnökség.

- Ez nem így van. A tizenegy tagú elnökségnek talán a fele számíthat rá, hogy bekerül az új testületbe, mégsem mondta egyikük sem, hogy maradjunk a régi felállásnál.

- Vagyis a nyitó kérdésben felvetett "semmi sem történt" akár a Fidesz történetének legnagyobb változása is lehet?

- Egyetértek ezzel az értékeléssel. A magyar politikai élet egésze korszakhatárhoz érkezett; ha a Fidesz nem tudja magát megújítani, megreked a múltban, nem lesz versenyképes a jelenben és a jövőben.

- Az uniópárt egyelőre nem valósulhat meg, s ez konfliktusokhoz vezetett az MDF-fel, amit a jobboldal szimpatizánsai értetlenül figyelnek.

- Továbbra sem látom okát, hogy két, értékrendjében, programjában azonos párt külön szervezetként működjön. Törvényszerű, hogy ha az egyik nem akar egyesülni a másikkal, akkor meg kell különböztetnie magát, az eltérésekre kell helyeznie a hangsúlyt. Amit említett, az ebből a szükségszerűségből adódik. De ne felejtse el, Magyarországon olyan szoros szervezeti összefogás soha nem volt, mint a 2002-es választásokon az MDF és a Fidesz között.

- A Fidesz az utóbbi időben radikálisabb hangot ütött meg. Ön viszont úgy látja, választást a bizonytalan szavazók megnyerésével lehet nyerni. Ám a közvélemény-kutatások szerint őket ez a hang inkább taszítja. A néppárttá válás hogyan segíthet ennek az ellentétnek az oldásában?

- Létezik ilyen ellentmondás. Érdekes módon ez csak a polgári oldalon jelenik meg, mert tagjainak van elképzelésük arról, hogy életüket milyen értékek szerint szeretnék élni, és ezt keresik a politikában. Amit egy néppárt bázisának jobboldalán gondolnak, nem biztos, hogy azonos azzal, amit a baloldalán elvárnak a szimpatizánsok. Arra kell törekedni, hogy mindenki találja meg a maga érdekeinek, értékeinek kifejeződését, és ehhez konkrét személyiségeket tudjon kapcsolni a pártban.

- A radikálisabb hangok megjelenítése az ön feladata?

- Ez illusztrációnak nem rossz, de a Fideszen belül nem lesznek politikai platformok. Ellenzékben könnyebb az egyensúlyt megtalálni, mert kevesebb a kényszer, hogy ideologikus kérdésekről mondjunk véleményt, amelyek esetleg több embert taszítanak, mint vonzanak. Teljesen mindegy, hogy valaki nemzeti radikális vagy négyévente váltogatja a politikai preferenciáit: az infláció háromszorosával megemelt gázár ugyanúgy érinti.

- A Fidesz a hírek negatív elemeit hangsúlyozza. Ez a szokásos ellenzéki retorika, vagy a multik kivonulása, az inflációnál nagyobb mértékű áremelkedések valóban egy lefelé ívelő szakasz kezdetét jelzik?

- Több éve tartó kedvező folyamatot látszanak megtörni. A munkanélküliség például nyolcszázalékos volt a Fidesz kormányra kerülésekor, majd 5,6 százalékra csökkent a kormányváltásra, most hat százalék közelében jár.

- Mi ennek az oka? A kormány pénzt osztogat, mosolyog a kamerába, nem tesz semmi olyat, ami...

- Éppen ez az ok. A Medgyessy-kabinet több mint fél évvel hivatalba lépése után még mindig az Orbán-kormány ellenzékeként viselkedik. Csillag István - aki gazdasági miniszterként nem sok pozitív döntéssel vetette észre magát - reagálása arra szorítkozott, hogy az Orbán-kormányt hibáztatta a minimálbér felemelése miatt, és a jegybankot az erős forintért. Egy szót sem ejtett arról, mit kíván ő tenni, hogy meggátolja a fejleményeket.

- Sorban érik a támadások az Orbán-kormány által létrehozott intézményeket, a Terror Házát, a Millenárist vagy akár a Heti Választ.

- Nem lenne őszinte a válaszom, ha azt mondanám, nem gondoltunk erre. Ez egy neobolsevista hatalom, amely minden rajta kívül létezőt likvidálni akar. Egyelőre még csak a jelképeknél tartanak. Miért nem biztosítottuk be ezeket az intézményeket? Közalapítványokat hoztunk létre, a magyar jogrendszer ennél erősebb biztosítékot nem ismer, de mint minden jogi szabályozás, ez is kijátszható. De lehet, hogy ez a hatalom azzal, hogy a megkínzottak vérétől maszatos kézzel kotorászik a Terror Házánál, nemzetközi téren többet veszít, mint amennyit itthon nyerhet.

- A Fidesz egyelőre nem találja ellenszerét az MSZP kommunikációs stratégiájának. A szocialisták átvették az ellenzék önmeghatározásához használt szavakat, miközben azokat a kifejezéseket, amelyeket 1998-ban a választók még a szocialistákkal azonosítottak - korrupció, hatalmi gőg, összefonódások -, 2002-re sikerült ráaggatniuk a Fideszre.

- Az MSZP megpróbálja kisajátítani ellenfele szókészletét - például a "nemzeti közép" használatával - annak érdekében, hogy valóságos törekvéseit leplezze. De mindegy, minek nevezi magát a párt, amelynek miniszterelnöke és elnöke együtt ünnepelte a román kormányfővel Erdély elcsatolását. Ebből minden tisztességes magyar érzelmű ember tudja, hogy még mindig az internacionalista pártok között kell őket elhelyezni.

- Úgy tűnik, a választók többségét ez nem érdekli.

- Tavaly úgy veszítettünk, hogy soha ilyen sokan nem szavaztak ránk. A kudarc dacára ezt felfoghatjuk eredményként, olyan sikerként, amelynek fenn kell tartania bennünk a hitet, hogy értékalapon is lehet politizálni. A hiedelmekkel szemben a politikában a tettek számítanak, nem csak a szavak. Lesz, aki a román-magyar együttünneplésen, más a gázáremelésen keresztül, de a számára fontos kérdésekben mindenki le tudja mérni a szavak és a tettek távolságát, és eszerint fog dönteni 2006-ban.