A romániai magyar és a magyarországi sajtó főszerkesztőivel és vezető szerkesztőivel lezajlott találkozón a politikus utalt azokra a belső küzdelmekre, amelyek Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök között, illetve a kormánykoalícióban együtt helyet foglaló demokrata és liberális párt között folynak.

E pillanatban zajlik a nagy kísérlet a román belpolitikában, hogy átrendezzék az intézmények közötti viszony egész rendszerét - mondta. Az államfőre utalt, arra, hogy Basescu megpróbál minél nagyobb hatalmat biztosítani magának.

Az RMDSZ számára ez nem jó - szögezte le -, mert a parlamentben kellene eldőlnie a nagy dolgoknak. A magyarok szervezete számára fontos, hogy a választott testületeké legyen a döntő szó.

A titkosszolgálatoknak nem szabad a megengedettnél nagyobb hatáskört kapniuk, ezek az intézmények nem arra hivatottak, hogy bizonyos hatalmi érdekeket szolgáljanak ki egyoldalúan. A magyar politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a kormány túlságosan sok "sürgősségi rendeletet" fogad el.

Az ország európai uniós csatlakozása után a román politikusok körében egyre erősebben érzékelhető az a szemlélet, miszerint ma már kényelmetlen a hatalomban a magyar képviselet, talán nem is olyan fontos jó viszonyt kialakítani a magyarokkal. Markó ezzel hozta összefüggésbe az egyik miniszter ellen folyó, az ötvenes évekre emlékeztető "koncepciós eljárást", melynek keretében "hazaárulással és kémkedéssel" vádolják. "Ez visszavethet minket akár tizenöt esztendővel korábbra is. Én nem hiszek a történelem visszafordíthatatlanságában"- szögezte le.

Markó felhívta a figyelmet e jelenségek pragmatikus vetületére is, emlékeztetve: az EU-hoz történt csatlakozás után most olyan időszakban van az ország, amelyben az uniós alapok, támogatások sorsáról kell dönteni. Románia mostantól évente mintegy egymilliárd euró összeget ad be a közös európai kasszába és körülbelül hárommilliárd eurót kap.

Nem mindegy tehát - folytatta -, hogy a kormány, illetve a különböző politikai erők milyen befolyással lesznek majd e pénzek belső elosztására. Ilyen időszakban nem mindenki örül annak, hogy magyarok is vannak a kormányban, akik magyarok által lakott vidékek felé irányíthatják esetleg ezeket az alapokat.

Érintette ezzel összefüggésben a májusban esedékes európai parlamenti választásokat, amelyekre az RMDSZ már kialakította választási listájának egy részét. Mint mondta, az a szándék vezérelte a szövetséget, hogy fiatalokat indítson, hiszen bizonyos értelemben generációváltásra van szükség. "Nem delelőjükön túl lévő politikusokat kell Brüsszelbe küldeni" - mondta.

Utalt arra, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét indítani akarják független jelöltként, mégpedig a "pluralizmus" elvére hivatkozva. "Személyes véleményem, hogy a múltat nem kell visszahozni. Amit valaki a kilencvenes években elmulasztott a politikai pályán, azt nem lehet már 2007-ben behozni" - mondta Markó Béla, aki szerint Brüsszelben a magyar képviselőknek (mindössze 2 befutóra van esély a 35 tagú román delegációban) nem a pluralizmust, hanem az egységet kell biztosítaniuk.

MTI - fidesz.hu