- Mikor született meg a döntés, hogy a Fidesz-frakció tagjai, élükön Orbán Viktorral, lebontják a Kossuth téri kordont?

- Szerdán Navracsics Tibor és az európai néppárti képviselőcsoportunk vezetője, Szájer József közös nyílt levelet intézett Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez, és hosszasan kifejti benne azt a jogi álláspontot, hogy több ponton sérti az alkotmányt és a törvényeket az a kordon, amellyel idestova száz napja elzárják a Kossuth teret mindenféle véleménynyilvánítástól és gyülekezéstől.

- Az volt a válasz, hogy a minisztérium semmilyen formában nem avatkozik be a rendőrség hatáskörébe. Ezután jött az önök péntek délelőtti akciója.

- Tíz órára a Fidesz frakcióülést hirdetett meg, és Navracsics Tibor negyed tizenegykor arra kérte a képviselőket, hogy folytassuk a Kossuth téren.

- Ez tényleg ennyire spontán volt?

- A frakció nagy része nem tudott arról, hogy a frakcióvezető ezt a kérést fogalmazza meg.

- Önt is meglepte?

- Részben nem, mert az elmúlt napokban már beszéltünk erről a tarthatatlan helyzetről, de arról valóban nem tudtam, hogy magunk fogunk hozzá a bontáshoz.

- A rendőrök hogyan reagáltak?

- Viszonylag kevesen voltak, hat-nyolc rendőr lehetett a téren. Odajöttek hozzánk, és felszólítottak, hogy hagyjuk abba ezt a tevékenységet. A rendőrök érintkezésbe léptek a feletteseikkel, akik valószínűleg arra utasították őket, hogy ne avatkozzanak be. Néhányan még kérleltük is a rendőröket, hogy segítsenek, de természetesen ezt nem tették meg.

- A rendőrök visszaépítették a kordont, erre ön úgy nyilatkozott, hogy akkor bontják el újra, ha eljön az ideje. Ezt hogyan kell érteni?

- A kordonbontással azt demonstráltuk, hogy egy törvénytelen állapotot meg kívánunk szüntetni. Azzal, hogy a rendőrség visszaállította a kordont, a rendőrállam kimutatta a foga fehérjét, tehát nem enged a szerintünk és sok jogász szerint is törvénytelen intézkedésből. Szerintünk a mi demonstratív fellépésünkre jogi döntésnek kell következnie, csak a budapesti rendőrfőkapitány teheti meg, hogy visszavonja a döntését. Ezért helyes dolog, ha erre időt adunk. A főkapitány gondolja végig. Vagy esetleg a felettesei, akik most arra hivatkoznak, hogy ők nem szólnak bele a rendőrség munkájába. És rögzítsük: a rendőrség törvénytelen működéséért a felelősség a felügyelő miniszteré és a miniszterelnöké, tehát nem a szakmai munkába kellene beleavatkozniuk, hanem ha törvénytelen döntéseket hoz a rendőrség, akkor kellene közbelépniük. Ha ez nem következik be, akkor nem tartom kizártnak, hogy újból elbontjuk a kordont.

- Próbált keresni olyan jogszabályt, amelyben szerepel a műveleti terület kifejezés?

- A műveleti terület nem szerepel a rendőrségi törvényben, de a közterület biztonsági célból való elzárása igen. Csakhogy ennek feltételei vannak. Akkor lehet elrendelni, ha tényleg van valamifajta védett objektum vagy személy, és a biztonsági fenyegetettségnek, kockázatnak konkrétnak kell lennie, nem lehet általában fenyegetett valaki, és nem lehet bevezetni az idők végezetéig vagy határozatlan időre. A Gergényi-féle intézkedés, amely jellemző módon három hónap után került nyilvánosságra, nem jelöl meg semmiféle határozott időpontot vagy konkrét veszélyt.

- Az ellenérv: az sem lehet, hogy a térre tartósan berendezkedjenek emberek, lacikonyhát működtessenek, ott aludjanak, ott végezzék a szükségüket.

- Ez részben igaz. Vannak közegészségügyi jogszabályok, amelyeket nyilván megszeg az, aki mondjuk ott nem megfelelő higiénés körülményeket teremt. Azzal nem értek egyet, hogy a térnek a füves része valóban átjáróház legyen, de az aszfaltozott részeken akár több száz fős demonstráció is megtartható.

- Az önöket bírálók azt kérdezik, miért nem a jogi utat választották.

- A főkapitány mindent megtett azért, hogy az intézkedése ellen ne lehessen jogorvoslattal élni. Három hónapig azt sem tudtuk, miféle rendőri intézkedés ellen forduljunk bírósághoz. Január 24. óta nyilvános a döntés, de látszik, alakilag nem felel meg a közigazgatási határozatnak, nincsen benne jogorvoslati lehetőség, nem világos, hogy kikre vonatkozik, kik azok, akik megtámadhatják, tehát mind tartalmi, mind formai szempontból törvénysértő. A kormány oldaláról farizeus magatartást is tapasztaltam, hiszen számtalanszor elmondták maguk is, hogy nem értenek egyet a főkapitányi döntéssel. Úgy tesz a kormány, mintha neki a rendőrség felügyeletéhez, irányításához semmi köze nem lenne, és mintha a kormánynak nem az lenne a feladata, hogy a Magyar Köztársaság hatóságainak a törvényes működését garantálja. Tehát olyan jogi nonszensz helyzet alakult ki, amelyben mi nem láttunk más lehetőséget, mint egy ilyen demonstrációt.

- Tehát önök is tisztában vannak azzal, hogy abszurd helyzetre abszurd reakció következett.

- Lehet, hogy ez abszurd reakció, de szerintem a politikába belefér. Természetesen a fő szabály az, hogy öltönyös úriemberek a parlamentben egymást vitában megpróbálják meggyőzni, de egyebek között például az SZDSZ is élt az utcai demonstrációs lehetőségekkel az Orbán-kormány idején. Szerintem a parlamentarizmusba beleférnek a demonstratív lépések is.

- Ha újrakezdődik a tüntetéssorozat a Kossuth téren, akkor azt mondhatják kormányoldalon, hogy a Fidesz egy követ fúj a tüntetőkkel, hiszen ő adta meg az indító lökést.

- Ezzel több probléma van. Az első, hogy látszólag mindenki egyetért abban, hogy tüntetni lehet Magyarországon, ez egy szabadságjog. Ezt mondja a miniszterelnök is, de azzal, hogy kimondva vagy kimondatlanul támogatja a főkapitányi intézkedést, elzár jó néhány embert attól, hogy ezt a jogát gyakorolja. Ráadásul a tüntetéseken részt vevő embereket mi számtalanszor felszólítottuk, tartsák be a törvényeket, erőszaknak semmi helye az ilyen demonstrációkon. Szerintem az erőszak az a határ, amit egy alkotmánytisztelő, de a véleményét vállaló és a véleménye mellett kiálló polgár már nem léphet át. És ha a kormány ezt nem engedi, akkor tényleg olyan súlyos alkotmányos jogokat tipor lábbal, amelyekért a rendszerváltást egyáltalán megcsináltuk.


EchoTv - fidesz.hu