Évenként készíti el a vatikáni toplistát az Inside the Vatican nevű üzleti havilap. A Vatikán életébe magazinszerűen bepillantást nyújtó orgánumban természetesen tükröződik a mértékadó körök véleménye is. Jelen esetben azon a téren, hogy 2006-ban kik érdemelték ki a legnagyobb figyelmet a katolikus egyház élete szempontjából. Első helyre a névtelen, üldözött keresztények kerültek, akik életveszélyben is ragaszkodnak vallási önazonosságukhoz - ami utalás a hitük megvallása miatt szenvedő ázsiai katolikusokra. A második helyre I. Bartolomaiosz, konstantinápolyi ökumenikus pátriárka került, aki tavaly novemberben meghívta és nagy szeretettel fogadta XVI. Benedek pápát Isztambulban. A tízes lista harmadik helyén Pietro Parolin prelátust, a Szentszék államközi kapcsolatokért felelős helyettes vezetőjét találjuk, az egyik leghatékonyabbnak tartott vatikáni diplomatát. Őt követi Erdő Péter, akit a néhai II. János Pál pápa 2002 végén nevezett ki esztergom-budapesti érsekké, 2003 őszén pedig a bíborosi testület tagjává is.
Amíg mások esetében életrajzi jellegű a havilap indoklása, addig Erdőnél lényegében az szerepel: ő Európa legelső katolikus vezetője, miután 2006 októberében Szentpétervárott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének választották. A negyedik helyezés - a Magyar Nemzet által megkérdezett, nem névvel nyilatkozó, szakértő forrásaink szerint - Erdő Péter személyes kvalitásának tudható be, vagyis mértékadó vatikáni körök szerint Magyaroszágnak van egy olyan egyházi vezetője, aki nemzetközi léptékű. Ennek fő eleme tudományos tevékenysége. Erdő Péter olyan egyházjogász, aki több nyelven is publikál szakterületén. Nemcsak tanult, hanem 1997-ben vendégprofesszorként tanított is a római Lateráni Egyetemen.
Az Inside the Vatican-beli mozzanat vélhetőleg a magyar főpásztor vatikáni "beágyazottságát" is viszszatükrözi, hiszen Erdő több vatikáni hivatalnak is tagja, így az Apostoli Szignatúra legfelső bíróságának és a pápai törvénymagyarázó tanácsnak (amely lényegében egyfajta alkotmánybíróság a világegyházban) is.
Az előkelő negyedik helyezés Magyarországnak nagy megtiszteltetés. Lapunk azonban azt is tudakolta hazai Vatikán-szakértőktől: eséllyel pályázna-e majdan Erdő bíboros Szent Péter trónusára? Forrásaink ezt nem tartják kizártnak. Ami szinte bizonyosnak tűnik: pályafutását a kúriában folytathatja, például valamelyik szentszéki hivatal élén. Ugyanakkor az elemzők megjegyzik: van ideje úgymond kuriális bíborossá válnia. Ennek prózai oka van: egy-egy vatikáni hivatal, kongregáció élén a 65 évesek is fiatalnak számítanak; a magyar prímás, érsek még csak 54 éves.
A szakértők szerint "pápaképessé" vagy legalábbis "pápacsináló" tényezővé akkor válhat valaki, ha a pápaválasztó joggal felruházott bíborosok testületében, a konklávéban megnöveli befolyását. Ehhez meglehetősen nagy és közvetlen ismertség kell, amelyet rangos püspöki gyűléseken való szerepléseken szerezhet meg az illető kardinális.
A lap "toplistájának" nyolcadik helyén szintén hazai érintettségű személyiség áll. Ő a magát magyarnak (is) valló Habsburg Ottó, aki - ha másként alakult volna történelmünk - magyar király lehetne, amint ténylegesen az volt IV. (Boldog) Károly. Figyelemre méltó, hogy az Inside the Vatican jelezte: a következő számban felidézik Károly 90 évvel ezelőtt Budapesten lezajlott koronázását. A Habsburg- Lotharingiai-ház sarjának toplistára kerülésével kiemelték az európai történelmi arisztokrácia máig meghatározó katolicizmusát is. Ám amiért a lap előtérbe állította Habsburg Ottót, az példaadóan önzetlen politizálása, méghozzá a sokszínűségében is egységes Európa összekovácsolása érdekében.
MNO - fidesz.hu