Elterjedt gyakorlat a magyar médiában, illetve ügyvédi szakmában, hogy a foglalkoztatók nem fizetnek bért a gyakornokaiknak. Az érintettek természetesen nem nyilatkoznak a dologról, mert a hallgatás kölcsönös érdekük. Sok fiatal újságíró azért vállalja az ingyenmunkát, mert médiaiskolájuk a végzettségüket igazoló papír kiállításának feltételül szabja, hogy szerezzenek némi szakmai gyakorlatot, ehhez pedig olyan piacon kell állást keresniük, amelyen több száz, velük egy cipőben járó társukkal kell versenyezniük. A nekik lehetőséget kínáló rádiók és televíziók - több esetben országos elektronikus sajtóorgánumok - pedig éppen erre hivatkozva nem fizetnek, úgy gondolják, éppen elég ellenszolgáltatás az, ha a hozzájuk elszegődő gyakornok később beírhatja önéletrajzába, hogy náluk is dolgozott, és amennyiben ez nem tetszik neki, akkor több száz jelentkező közül választhatnak mást a helyére.

A jogászok esetében más a helyzet. Ott a későbbi ügyvédi karrier reményében nem pusztán az "ingyenmunkát" kell bevállalni, hanem - a hírek szerint - a szülők sokszor súlyos összegeket fizetnek azért, hogy csemetéjük egy-egy irodához kerülhessen, amely majd reményeik szerint elindítja őket az ügyvédi pályán.

A kölcsönös hallgatás további indoka a gazdasági kényszeren és annak kihasználásán túl, hogy az ingyenes foglalkoztatás jogsértő. Egy munkajogász szakértő szerint elfogadott az, hogy a szakközépiskolák a tanítási idő részeként előírnak gyakorlati foglalkozást tanulóiknak, ami azt jelenti, hogy a tanítási hét bizonyos napjain az oktatási intézménnyel kapcsolatban lévő foglalkoztatónál dolgoznak, de ezért nem kapnak bért. Ismeri a jog azt is, hogy jótékonysági szervezeteknél, egészségügyi intézményeknél önkéntesek dolgoznak karitatív alapon, de ezzel ki is merül a jogszerű "ingyenmunka" fogalma. Akitől elvárják, hogy huzamos ideig rendelkezésére álljon a munkaadójának, illetve hogy folyamatosan munkát végezzen, azt alkalmazottként foglalkoztatják, így neki a munka törvénykönyve szerinti fizetés járna. Ráadásul az újságírói és jogászi munkáért a jogszabályok szerint a minimálbérnél többet kellene fizetni.

A szociális tárca sajtóosztályától megtudtuk, hogy a tárca nem foglalkozik a gyakornokok foglalkoztatásának szabályozásával. A gyakornok ugyanis nem munkaügyi kategória, hanem hagyományosan a kezdő szinonimájaként használt fogalom. A minisztérium szerint a szakmai szövetségeknek kel kialakítaniuk valamiféle álláspontot a gyakornokok foglalkoztatásával kapcsolatban. Az igazságügyi tárca annyit mondott, hogy tudnak a problémáról, ám konkrét megkeresés nem érkezett hozzájuk az ügyvédgyakornokok foglalkoztatásával kapcsolatban.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének nincs általános állásfoglalása az ügyben - tudtuk meg Rátesi Margittól, az érdekvédelmi ügyekben illetékes titkártól. A szervezet inkább konkrét panaszokat tud sikeresen kezelni (például elmaradt honoráriumok kifizetését elérni), általános nyilatkozataik azonban általában csekély visszhangra találnak. Bánó Attila, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke feketemunkának tartja, ha valakit huzamos ideig, a munkáltatás feltételeit teljesítve ingyen foglalkoztatnak. Szervezetükhöz ilyen panasszal hivatalosan nem fordult senki, arról azonban van tudomásuk, hogy sok szerkesztőségből elbocsátottak munkatársakat, majd munkájukat a bent maradók nyakába varrták, jelentősen felemelve a mennyiségi teljesítménykövetelményeket. A sajtószakszervezet előtt ismeretlen az ingyenes foglalkoztatás, aminek Baktai György alelnök szerint az lehet a magyarázata, hogy a szervezet tagjai a nyomtatott sajtóban dolgoznak, míg ez a jelenség inkább az elektronikus médiára jellemző. Ennek ellenére foglalkozni kívánnak az üggyel. A Magyar Ügyvédi Kamarától nem kaptunk választ érdeklődésünkre.

Komócsin Sándor - Balogh Zsuzsanna, Napi Gazdaság


fidesz.hu