A Királyi Külügyi Intézet - székhelye után közkeletű nevén Chatham House - nemzetközi biztonsági kutatási programjának vezetője, Paul Cornish a 46 oldalas összefoglalóban azt írta: hasadóanyagot "nehéz, de valószínűleg nem eléggé nehéz" beszerezni.

A jelentés szerint a legutóbbi becslések alapján mintegy 650 tonna, fegyverzeti felhasználásra alkalmas hasadóanyagot - magasan dúsított urániumot vagy plutónium-239-est - tárolnak az egykori Szovjetunió területén, és ennek kevesebb mint a felét őrzik fokozottan a lopás vagy a "kiszivárgás" megakadályozása végett.

A Chatham House vezető elemzője összehasonlításként felidézi, hogy a hozzávetőleg 12 kilotonna hatóerejű hirosimai atombombához 50 kilogrammnyi urániumot, a Nagaszakira ledobott bombához mindössze öt kilogramm plutónium-239-est használtak.

Az elemzés szerint a jelenlegi korszerűbb technikával 2,5-8 kilogramm elégséges lenne mindkét hasadóanyag-féléből egy egy kilotonnás hatóerejű szerkezet elkészítéséhez.

"Rögtönzött nukleáris robbanószerkezetet" létre lehet hozni sokkal nagyobb mennyiségű, alacsonyabb mértékben dúsított uránium-235-ösből is. Egy ilyen bomba inkább csak "elsisteregne", semmint hatékonyan és egyetlen szemvillanás alatt felrobbantaná teljes hasadóanyag-készletét, de ha az így elért robbanás hatóereje csak egy vagy néhány kilotonna TNT-egyenértéknek felelne meg több tíz kilotonna helyett, még az is vonzó lehetőség lenne a terroristák számára - áll a londoni kutatóintézet csütörtöki elemzésében.

A Chatham House szakértője szerint az atombomba elkészítési tervei, a hozzávaló alapanyagok és az ipari eljárások mára árucikké váltak, amelyek többé-kevésbé hozzáférhetők olyanok számára, akik elég elszántak ezek beszerzésére.

A jelentés szerint sok kísérlet történt annak felmérésére, hogy milyen következményekkel járna egy nukleáris terrortámadás olyan védtelen, "puha" célpontok ellen, mint például egy város. A legutóbbi becslések egyike szerint ha a New York-i Manhattan városrészben robbanna egy 10 kilotonnás szerkezet, az 500 ezer halálos áldozattal és ezer milliárd dollár gazdasági kárral járna - áll az elemzésben.

Ráadásul kétséges, hogy egy kis létszámú, esetleg több országban szétszóródott terrorszervezet ellen végre lehet-e hajtani nukleáris ellencsapást. Ha pedig nem, és az a döntés születik, hogy hagyományos katonai eszközökkel veszik üldözőbe a nukleáris támadást végrehajtó terrorcsoportot, akkor a terroristák anélkül érték el az atomcsapással általuk kitűzött célt, hogy helyzetükben bármilyen változás történt volna, hiszen hagyományos eszközökkel történő üldöztetésre mindenképpen számíthattak - írta a Chatham House kutatásvezetője.

Nem ez az első olyan londoni szakértői figyelmeztetés, amely tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott terrortámadások veszélyére utal. A brit belső elhárítás (MI5) vezetője, Eliza Manningham-Buller néhány hete egy szakmai tanácskozáson azt mondta: a terroristák ma még házilagos gyártású robbanóeszközöket használnak, de a holnap fenyegetésének már része lehet vegyi, bakteriológiai hatóanyagok, radioaktív anyagok, sőt a nukleáris technológia bevetése.

Manningham-Buller szerint Nagy-Britanniának e veszéllyel még egy nemzedéken át együtt kell élnie.


MTI - fidesz.hu