A magyar rendőrség az abszurd humor fenegyerekeit is felülmúlta 2006. október 23-án hajnalban, amikor azt a fogós, ravasz kérdést tette fel, hogy mit tegyen egy demokratikus rendvédelmi szerv, ha esetleg netalántán megtámadnák egy töltött zoknival. A félelmetes stratégiai csapásmérő eszközt megmutatták a televízió nyilvánosságának is, így a nézők milliói szörnyülködhettek a háztartási faszénnel teletömött, gumiját vesztett fuszekli láttán, amely oly félelmetes volt, mintha a Világbank elnökének arzenáljából került volna elő. A kevés híján tömegpusztító készséget a rendőrség lefoglalta, de iszonyatos látványa oly mély nyomot hagyott a rendőri vezetők cizellált lelkében, hogy több hónapra lezárták az egész Kossuth teret. Szörnyű megrázkódtatás volt számukra, azóta sem tudták kiheverni, hiszen még mindig agresszivitásra hajló, támadó szándékú, felfegyverzett tömegeknek vizionálják az általuk összeveretett kismamákat, nyugdíjasokat, feltartott kezű diákokat, imádkozó papokat.

Ám mielőtt paranoiásnak minősítenénk Gergényit és jávos (jávo = jogállamvédelmi osztály) legényeit, vegyük figyelembe, hogy nemcsak parancsot, hanem ideológiai támogatást, szellemi muníciót is kapnak a kormánytól, a kormányhű "független" médiumoktól és értelmiségtől. Hiszen békés tüntetők brutális szétverése, demokratikus (valójában népi demokratikus) példamutatás a Gönczöl-bizottság egynémely megállapításához képest. Mire véljük, többek közt azt a jogállami demokráciákban egyedülálló tételt, miszerint a Fidesz népszavazási kezdeményezése destabilizálja az alkotmányos rendet. Ezek szerint az alkotmányos rendet elsősorban és mindenekfelett a békés állampolgár fenyegeti, ezért azzal szemben mindenféle korlátozás, erőszakos rendőri fellépés indokolt, a hatalom szempontjából egyenesen kívánatos.

Miként, a Kossuth térnél is korlátoltabb kancelláriaminiszter tájékoztatójából kihámozhatjuk: az elégedetlenkedők mérsékelt és fegyelmezett akciói, a polgári engedetlenség törvényeket áthágó, de mégis szelíd megnyilvánulásai, csak a felszínt tükrözik, mert a mélyben mindenféle sötét, gonosz, agresszív, szélsőséges erők mozgolódnak. Szilvásy György szerint robbantgatni készülnek, állami vezetőket akarnak megmerényleni. Az efféléktől a józan életű, egyszerű polgár retteg és iszonyodik. Csak az a baj, hogy az egyszerű polgár a Kossuth tériek között látott különös, hóbortos, extravagáns figurákat, de olyan igazi félelmet gerjesztő szélsőségeseket nem. Ezt a mulasztást pótolni kell.

Kapóra jön, hogy már évek óta nem volt "becsület napi" felvonulás a fővárosban. (Ha a budapesti csatában elesett szovjet katonákról megemlékeznek, a tiszteletadás a német és magyar áldozatoknak is kijár.) A náci "hagyományőrzők" dacos masírozásánál aligha találni látványosabb bizonyítékát annak, hogy hazánkban működnek, veszélyt hordoznak a politikai szélsőségesek.

Fontos, hogy láthatóvá váljanak, mert utána a kormányzati propagandagépezet már játszi könnyedséggel mossa össze őket az ellenzékkel, az elégedetlenkedőkkel, a békés tiltakozókkal.

Ugró Miklós, Magyar Nemzet


fidesz.hu