A két Korea, az Egyesült Államok, Oroszország, Japán és a vendéglátó Kína képviselői megbeszélésükön azokra az ösztönzésnek szánt energia- és gazdasági segélyekre összpontosítottak, amelyekhez Phenjan juthat, ha lemond atomfegyverprogramjáról.

"Bizonyos témakörökben közeledtek az álláspontok, számos kérdésben azonban nem látunk megoldást" - mondta Szaszae Kenicsiro japán delegációvezető. "Észak-Korea és az öt másik ország véleménye meglehetősen távol áll egymástól" - tette hozzá.

Egy névtelenül nyilatkozó diplomata elárulta, hogy óriási szakadék tátong a segélyekre vonatkozó "számok és mennyiségek" tekintetében.

Csun Jong Vu, a dél-koreai küldöttség vezetője szombat reggel még úgy nyilatkozott, hogy a hétvége akár "vízválasztó" lehet a tárgyalásokon. A megbeszélések lezárultával azonban kénytelen volt elismerni, hogy a felek érdekeit nem könnyű összeegyeztetni és Észak-Korea kemény feltételekhez köti nukleáris programja feladását.

A Kyodo japán hírügynökség szerint Észak-Korea évente több mint kétmillió tonna fűtőolajjal egyenértékű energiasegélyre tart igényt azért, hogy megtegye a kezdő lépéseket atomprogramja felszámolásában.

A The New York Times úgy értesült, hogy a washingtoni Fehér Házban és a külügyminisztériumban egy nagyobb horderejű bejelentésre készülnek a hét végén és ez állítólag különbözni fog az észak-koreai atomprogram befagyasztásától, amelyről Bill Clinton akkori amerikai elnök kormányzata állapodott meg 1994-ben.

"Ez a Líbia-modell lesz" - idézett a lap egy magas rangú amerikai tisztségviselőt, aki a tripoli vezetés 2003-ban hozott döntésére utalt arról, hogy átadja az atombombatöltet előállításához használható berendezéseket, amelyeket a kegyvesztett pakisztáni atomtudós, Abdul Kadír Hán által működtetett titkos hálózaton keresztül szerzett be.


MTI - fidesz.hu