Putyin az első olyan orosz államfő, aki részt vett és beszédet mondott az immár hagyományos, a biztonságpolitika Davosának számító fórumon. Beszédében Putyin azzal vádolta Washingtont, hogy európai rakétatelepítési terveivel, a nemzetközi jog alapvető elveit sértve újabb fegyverkezési versenyt szít. A rakétatelepítési tervet teljes mértékben feleslegesnek nevezte, hiteltelennek tartva azokat az indokokat, amelyekkel Washington mindezt magyarázni igyekszik. Az orosz elnök hangsúlyozta a korábbi fegyverzetkorlátozási megállapodások betartásának szükségességét, s nyomatékosan utalt arra, hogy országa az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett van. Kijelentette, hogy Oroszország tartja magát ahhoz a korábbi megállapodáshoz, amely a stratégiai atomfegyverek jelentős számának 2012-ig történő megsemmisítését irányozza elő. Ezen a téren átlátható orosz politikát ígért, s reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok is hasonló politikát folytat, s - mint fogalmazott - nem törekszik arra, hogy " több száz robbanófejet a rossz időkre megtartson."

Putyin azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy egyedüli hatalmi, illetve erőközpontot kíván létrehozni, ami ellentétes a demokráciával. Leszögezte, hogy multipoláris világra, s biztonságpolitikai téren multilaterális diplomáciára van szükség. Az egyoldalú fellépések nem oldották meg a konfliktust, hanem csak elmérgesítették. Ez nagyon veszélyes. Senki sem érzi magát már biztonságban, mivel senki sem hivatkozhat a nemzetközi jogra - mondta.

Az Egyesült Államoknak címzett bírálatok ellenére Putyin George Bush amerikai elnököt "megbízható embernek, egyben barátnak" nevezte, akivel - mint fogalmazott - lehet tárgyalni.

Putyin közölte, hogy Oroszország a közeli jövőben javaslatot kíván előterjeszteni a világűr fegyvermentesítésére. A világűr militarizálása szavai szerint hatalmas veszéllyel jár, ezért lépéseket kell tenni ennek megakadályozása érdekében.

Az orosz államfő külön szólt Koszovóról is, amely az elmúlt napokban ugyancsak feszültséget keltett Oroszország és a Nyugat kapcsolataiban. Megerősítette, hogy országa elutasítja a Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott által kidolgozott, Koszovónak távlati függetlenséget előirányzó javaslatot. Hangsúlyozta, hogy Koszovó problémáját a szerbeknek és a koszovói albánoknak kell megoldaniuk, a megoldást - mint fogalmazott - nem lehet kívülről kikényszeríteni. Az orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva semmilyen más rendezést nem támogat. Csak a szerbek és a koszóvói albánok tudhatják, hogy számukra mi a jó - hangoztatta Putyin, utalva arra, hogy kívülről kikényszerített rendezés csakis zsákutcához vezethet.

Iránnal kapcsolatban közölte, hogy Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy Iránt atomfegyverkezési terveinek megváltoztatására bírja. Elmarasztalta ugyanakkor Teheránt, hogy nem reagált a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megoldási javaslataira. Az iráni atomválság megoldása érdekében közös megközelítésre és türelemre szólított fel mindenkit. Szavai szerint Iránt nem szabad a sarokba szorítani, hanem partnerként kell kezelni.

Az orosz államfő - rendkívül nagy érdeklődéssel fogadott és megfigyelők szerint felettébb kemény hangú beszédében - általánosságban elítélte az erőszak alkalmazását, nyomatékosan utalva arra, hogy az erő alkalmazására csakis a legvégső esetben, s csakis az ENSZ felhatalmazásával kerülhet sor. Utalt arra, hogy sem a NATO, sem az Európai Unió nem adhat ilyen felhatalmazást.

Putyin támogatást ígért a közel-keleti rendezéshez, s kiállt Libanon szuverenitása mellett.

Az energiapolitika terén az orosz elnök megbízható együttműködést, szoros partneri viszonyt ígért. Visszautasította ugyanakkor az országát ezzel kapcsolatban ért bírálatokat. Azt hangozatta, hogy kormánya energiapolitikájának középpontjában a piaci feltételek megteremtése, illetve az átláthatóság áll. Az árakkal kapcsolatban pedig kijelentette: azokat csakis a piac szabályozhatja, politikai nyomással és zsarolással az energiaárakat nem lehet alakítani.


MTI - fidesz.hu