1200 tonna galvániszap, benne - többek között - urán, higany, stroncium, ólom, kadmium, réz, cink és arzén szivárog két csepeli telephelyen. A mérgező anyagokat már kimutatták a talajban, a szél és a csapadék útján kihordva a telephelyek környezetében, valamint a talajvízben és a Dunába vezető közcsatornában.

A helyszínre szervezett akció célja egyrészt az volt, hogy felhívja nyilvánosság figyelmét a környezetvédelmi katasztrófahelyzetre, másrészt pedig az, hogy a galvániszap által szétmart, szétrohadt hordókat lefedjék. Az akció résztvevői védőfelszerelésben másztak be a roskadozó kerítéssel elkerített tároló területére, hogy a saját költségükön beszerzett fóliával befedjék a toxikus iszapot.

2003 óta nem történik semmi

Az ügy 2003 óta húzódik - mondta el a sajtó munkatársainak Németh Szilárd, a Csepeli Önkormányzat Fidesz-KDNP-s frakcióvezetője. Ismertetése szerint akkor került a kezükbe egy dokumentum arról, hogy Csepel területén két telephelyre is veszélyes hulladék, galvániszap került. Annak ellenére, hogy a Csepeli Önkormányzat vezetői és hivatalnokai tudtak erről a környezetszennyezésről, másfél évig semmi sem történt - emlékeztetett a frakcióvezető utalva arra, hogy az akkor tartott sajtótájékoztatójuknak semmilyen eredménye nem lett. Rendőrségi feljelentés mindenesetre történt, az ügyben azóta is folyik a vizsgálat - fűzte hozzá.

Németh Szilárd elmondta: annak ellenére, hogy ha nehézkesen is, de beindulni látszott a kormányzati gépezet akkor, amikor a környezetvédelmi hatóság több százmilliós büntetést szabott ki a galvániszapot ide szállító cégre, sok mindenre nem számíthatnak, hiszen annak tulajdonosa egy jelenleg 30 ezer forintból élő hajléktalan, maga a cég pedig felszámolási eljárás alatt áll.

Azonnali lépésekre van szükség

Illés Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa felhívta a figyelmet arra, hogy a galvániszap rendkívül káros az egészségre: rákkeltő, magzatkárosító, légúti és vérképző szerveket támad meg, és olyan egészségkárosító folyamatokat képes beindítani, amelyek visszafordíthatatlanok. Ez pedig minden embert érint, függetlenül attól, milyen a pártállása - jegyezte meg, leszögezve, hogy éppen ezért elfogadhatatlan, amikor a Csepeli Önkormányzat pénzhiányra hivatkozik, mert ha ez igaz és tényleg nincs rá pénz, akkor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak lenne kötelessége intézkednie és elszállíttatni a hulladékot, mégpedig azonnal. Megjegyezte: szükség lenne egy olyan környezetvédelmi katasztrófaalap létrehozására, amely hasonló esetekben fedezné a felmerülő költségeket.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának környezetvédelmi szakértője elmondta: a helyi önkormányzat megrendelésére készült tanulmány szerint nemcsak a felszín szennyezett, hanem a talaj is, méghozzá 60 centiméter mélységben, és az iszap a helyi ivóvízbázis mellett - a Duna közelsége miatt - veszélyezteti az ország más településeit, valamint Szerbiát, Romániát és Bulgáriát is.

"Hát mi a katasztrófahelyzet, hogy ha ez nem az?" - tette fel a kérdést a politikus, és felszólította Persányi Miklós minisztert, hogy azonnal intézkedjen és szállíttassa el egy hulladéklerakóba a galvániszapot. Amennyiben ez nem történik meg, fűzte hozzá, a felelősség egyértelműen a minisztert és a tárca más vezetőit terheli. Vagy tegyen lépéseket ebben az ügyben, vagy pedig mondjon le alkalmatlansága miatt - szólította fel a Persányit Illés Zoltán, aki egyben bejelentette azt is, hogy az Európai Parlament szakbizottsága elé viszi a kérdést.

Veszélyben az ivóvíz bázisunk

Selmeczi Gabriella egészségpolitikusként és családanyaként hangsúlyozta: úgy látszik, már nemcsak azt kell nagyon megfontolnunk, mit eszünk és mit iszunk, hanem azt is meg kell gondolni, használhatjuk-e egyáltalán azt a vizet, ami a csapból folyik - utalt arra, hogy a Csepel-sziget alatt húzódik a főváros második legnagyobb ivóvíz-bázisa.

A Jövőnk Műhely munkatársa reményét fejezte ki, hogy a tárca és annak vezetője komolyan veszi végre az ügyet és végre valahára megoldja majd a problémát.

fidesz.hu