A bírósági döntés értemében a többszörös gyilkosságban való bűnrészességgel vádolt Mohnhaupt 24 évi börtön után - feltételesen és próbaidőre - pontosan hat hét múlva, március 27-én kerülhet ténylegesen szabadlábra. A próbaidő értesülések szerint öt évre szól.

Brigitte Mohnhauptot a hatóságok - hosszabb rejtőzködés után - 1982-ben tartóztatták le. 1977 és 1982 között a RAF egyik vezető személyisége volt, aki a vád szerint kulcsszerepet töltött be a Német Munkaadók Szövetsége elnökének, Hans-Martin Schleyernek a meggyilkolásában 1977 őszén. Az egykori terroristát vádolták azzal is, hogy ugyanebben az évben részt vett az akkori szövetségi főügyész, Siegfried Buback, valamint Jürgen Ponto volt bankelnök meggyilkolásában. A törvényes rend megdöntésére törekvő, annak minden területen hadat üzenő szélsőbaloldali szervezet 1971 és 1993 között legkevesebb harminc embert gyilkolt meg Németországban, köztük magas rangú személyeket.

Mohnhauptot egy bíróság az ellene felhozott vádak alapján 1985-ben ötszörös életfogytiglani börtönre és ezen túlmenően még tizenöt évi szabadságvesztésre ítélte. Ennek ellenére a volt RAF-terrorista - aki a szervezet úgynevezett második generációjához tartozott - a minimális elévülési idő eltelte után, az érvényben lévő jogi rendelkezéseknek megfelelően hónapokkal ezelőtt kérvényezte feltételes szabadon bocsátását, amit most a hatóságok jóváhagytak. A német szövetségi ügyészség - mint közölték - szintén támogatta Mohnhaupt kérvényét. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a letartóztatásakor 23 éves korábbi terrorista nő nem jelent fenyegetést a társadalom számára.

Brigitte Mohnhaupt nyilvános szabadon bocsátási kérelme óriási vitát váltott ki német politikai és jogi körökben, szinte teljesen megosztva az illetékeseket. Élesen bírálta például a hétfői stuttgarti bírósági döntést Günther Beckstein bajor belügyminiszter.

Mohnhaupt egy bajorországi fegyintézetben tölti büntetését. Egyes értesülések szerint Horst Köhler elnök támogatja az idő előtti szabadon engedést.

Köhler asztalán fekszik ugyanakkor egy másik volt RAF-terrorista, Christian Klar szabadon bocsátási kérelme is. Az ő esetében az említett minimális elévülési idő 2009 elején jár le.

A terrorcselekményeivel hírhedtté vált Vörös Hadsereg Frakció két legismertebb alakja Andreas Baader és Ulrike Meinhof volt.

A RAF áldozatai között az említettek mellett olyan személyiségek szerepeltek, mint Detlev Karsten Rohwedder, az állami cégek magánkézbe adásával foglalkozó német hivatal volt főnöke, valamint Alfred Herrhausen, a német jegybank szerepét betöltő Deutsche Bank 1989-ben meggyilkolt elnöke.

MTI - fidesz.hu