Az állami látogatáson tartózkodó Sólyom László és vendéglátója az először négyszemközt, majd plenáris ülés keretében zajlott tárgyalásai után a Cotroceni-palotában a sajtó képviselőinek elmondták: érintették a kisebbségek jogainak témakörét.
Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében. De az eltérő hangsúlyok ellenére is mindkét ország szerinte teljes mértékben betartja az európai normákat ezen a terén. Úgy vélte: mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit. Románia sohasem fogja kérni más államtól, hogy a romániai modellt vegye át - hangoztatta.
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek és önkormányzattal rendelkeznek helyi, megyei és országos szinten. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is - hangsúlyozta.
Sólyom László a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. "Kívánatosnak tartjuk, hogy induljon nyílt, bizalmon alapuló, demokratikus párbeszéd a magyarság önszerveződésének és érdekérvényesítésének a különböző formáiról" - mondta az elnök, aki szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az autonómia fogalma körüli homályt eloszlassuk. Az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam integritása ellen - mondta.
Egy kérdésre Sólyom László kifejtette: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is - mondta. Ezek kidolgozása az illető közösség akaratán múlik, és mindig összhangban kell lennie az illető állam alkotmányával. "Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen" - szögezte le Sólyom László.
MTI - fidesz.hu