Noha a jegybankelnök, Járai Zsigmond mandátuma március 2-án lejár, az új elnökre vonatkozó nevek sem a hétfői miniszterelnöki évértékelőben, sem a kormányfő és a három párt (MSZP, SZDSZ, MDF) vezetőinek múlt heti egyeztetésen nem kerültek szóba.

Ha továbbra sincs új alelnök, jövő hét keddtől megbénulhat a jegybank működése: ekkor távozik posztjáról Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Szapáry mandátumának lejárta egyúttal azt jelenti, hogy a jegybank igazgatótanácsa - amely a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és a jegybank működéséért felelős - háromtagúvá zsugorodik, míg a törvény minimum négyfős igazgatótanács működését írja elő.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az eddigi jelek szerint Gyurcsány Ferenc nem fogadja el Járai Zsigmond még januárban megnevezett jelöltjét a posztra.

A hatályos törvények nem szabnak határidőt arra, hogy Gyurcsány Ferencnek meddig kell kijelölnie a távozó Járai utódját, ezért nem kizárt, hogy a miniszterelnök taktikai okokból csak az MSZP február 24-25-i tisztújító kongresszusa után hozza nyilvánosságra jelöltje nevét.

Ha a kormányfő valóban csak a hónap végén ismerteti a jelölt személyét, az új jegybankelnöknek néhány napja sem marad felkészülni a munkára, a hivatalba lépést ugyanis jogi procedúra, így az Országgyűlés költségvetési bizottságának meghallgatása előzi meg.

Miután az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a jelölés után Sólyom Lászlónak is meg kell vizsgálnia a kormányfő előterjesztését. A Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint az államfőt az elbírálásnál nem köti határidő, ezért az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján ésszerű időn belül kell meghoznia döntését. A gyakorlat szerint Sólyom mindössze két esetben utasíthatná el a miniszterelnök jelöltjét: ha a kormányfői előterjesztés nem felel meg a törvényeknek, vagy ha a kinevezés veszélyeztetné az ország demokratikus működését.

Szabó Eszter, Magyar Nemzet


fidesz.hu