A XVI. századi reneszánsz művész, végvári vitéz kardjának másolata alapján készült szablyát Makovecz Imre, az irodalmi elismerést tizeáegyedik alkalommal odaítélő kuratórium elnöke adta át Csokmts Jánosnak. A Kossuth-díjas építész elmondta: "a Balassi-kard a túlélésben születő második Magyarország jelképe, és semmi köze a jogászkodó és hazudozó politikusok világához". A magyar pálos rendre utalva úgy fogalmazott, hogy magas és szép emberekre volt, és van ma is szükség, olyanokra "akik ki vannak nyitva az ég felé, mert onnan jön a tiszta és világos impulzus ennek a sokat szenvedett és nagyszerű népnek, a magyarnak." Csokits János az első nagy magyar lírikusnak nevezte az elismerés névadóját, majd saját, az 1956-os forradalomról írt versét mondta el.

A költő munkásságát Lőcsei Gabriella, a kuratórium tagja méltatta. A negyvenes évek végétől Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Angliában élt, néhány éve Magyarországra visszaköltözött művész verseit "bartóki szigorúságúnak" nevezte. Felidézte, hogy Csokits János segítségével jelenhettek meg Balassi Bálint versei franciául, Pilinszky János versei pedig angolul. Dursun Ayan török műfordító Lakner Pál protestáns tábori püspöktől vehette át az emlékkardot.

A török művész többek között Mikes Kelemen műveit, Madách Imre Az ember tragédiája című alkotását, József Attila-verseket és Balassi Bálint költeményeit fordította törökre az elmúlt években. Az irodalmi díjat a Balassi-kör minden évben annak a költőnek ítéli oda, akinek a líráját méltónak tartja a XVI. századi művész életművéhez. A bírálóbizottság tagjai: Makovecz Imre, Ladocsi Gáspár, Lőcsei Gabriella, Molnár Pál, Rubovszky András, Zelnik József, illetve a korábbi díjazottak, mások mellett Buda Ferenc, Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár és Tóth Bálint.

MTI - fidesz.hu