fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Stumpf: a miniszterelnök nem beszélt az ország igazi problémáiról
2007. február 15., 08:01
A miniszterelnök nem foglalkozott az igazi problémákkal - mondta Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke Obersovszky Péternek az Echo Televízióban. A politológus szerint Gyurcsány Ferenc bizonytalannak látszott, és a korábbi beszédeivel ellentétben tartózkodott attól, hogy konkrét ígéreteket tegyen. ECHO TV interjú.

-Milyennek találta Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédét?

-Ha a korábbiakkal összehasonlítjuk, ahol egy ereje teljében lévő miniszterelnök, egy a választások sikeres megnyerésében érdekelt párt meghatározó embere jelent meg, akkor most inkább egy elbizonytalanodó, a reformok vagy kiigazítások szociális hatásaival talán először komolyan szembenéző kormányfő képét láttuk. Mintha most futott volna végig először a fejében, hogy meg is bukhat, és nem is az ellenzék buktatja meg, hanem az a lépéssorozat, amelyet megtett. Gyurcsány Ferenc politikáját az értelmiség fanyalogva fogadta, és a támogatói tábort is inkább elbizonytalanította. Sokféle bizonytalanság jelenhetett meg ebben a beszédben, és ez a miniszterelnök lelkiállapotát mindenképpen befolyásolta, látszott, hogy nem tudja már azzal a belső hittel és tűzzel elmondani a beszédét.

-Miért kellett a kormányfőnek a Batthyány-féle prhuzamot használnia?

-Mert ez az a korszak, amelyet a magyar történelemben egyöntetűen olyan pozitív megítélés vesz körül, amelynek a hagyományához minden politikai erő szívesen nyúl vissza, és ő azt akarta szimbolizálni, hogy nagyjából olyan kihívással kell szembenéznie, mint a reformkori politikusoknak, hogy tulajdonképpen egy "régi rendet" kell megbontani, és nagyon sokan érdekeltek a status quo fennmaradásában, új dolgokat kell tenni, ez mindig konfliktusokkal jár, és kell a bátor politikus, aki felvállalja.

-De nem azt mondta, hogy hasonló ez a kor a reformkorhoz, hanem kvázi magát hasonlította Batthyány Lajoshoz.

-Éppen ez verte ki a biztosítékot az ellenzéki oldalon, mert nem az igazi problémákról esett szó. A beszéd részben szólt az egészségügyi reformról, a nemzeti fejlesztési terv prioritásairól is, de sokkal érdekesebb az, ami kimaradt, amiről nem beszélt a kormányfő. Például a több-biztosítós rendszerről.

-Pedig az egészségügy nagy teret kapott.

-Csak éppen arról nem tett említést, ami a legproblematikusabb, a legvitatottabb. Mint ahogy kikerülte például a nyugdíjreformmal kapcsolatos állásfoglalást, nem szólt az adórendszer átalakításáról sem. Számos téma adta magát, hogy egyfajta keretbe foglalja a miniszterelnök a beszédét, de nem vállalkozott erre.

-A korábbi beszédekhez képest mindenki a konkrétumokat hiányolja. Ön is?

-Igen. Két évvel ezelőtt Új Magyarországról beszélt, és azt mondta, hogy hét fejlesztési irányt, kiemelt területet akar elindítani. Tavaly is mindenfélét ígért, például azt mondta, hogy lesz a kis- és középvállalkozásoknak bankjuk, azonnali végkielégítésről, munkabér-biztosítási rendszerről szónokolt. Ehhez képest a mostani beszéd is tartalmaz néhány konkrétumot, de már vigyázott arra, nehogy túlságosan sok olyan dolgot mondjon, amelyet aztán számon lehet rajta kérni.

-Fedezett fel új elemet a beszédben?

-Nem, de azért érdekes, hogy a hazafi és a hazafiság szót milyen gyakran használta. Azt mondta, hogy ő hazafi, demokrata és reformer. Lehetséges, hogy ezeken a területeken érték a legnagyobb kritikák. Általában mások szokták minősíteni a politikust. Nagyon érdekes, hogy miért tartotta ennyire fontosnak ennek a kiemelését. A másik, hogy azt mondja, a kiigazítások költségvetési értelemben meghozták az eredményüket, de szociális vagy politikai értelemben nem. Nyilvánvalóan beárnyékolta a beszédet, hogy súlyos szociális feszültségek keletkeztek, a saját szavazótábort is elérték ezek a hatások, és emiatt kényszerült arra, hogy visszavegyen a neoliberális reformretorikából, és más köntöst próbáljon használni. Az is látszik, hogy nem sikerült a szocialista párton belül az elképzeléseit érvényesítenie, alkut kellett kötnie, kétségessé vált, hogy a párt tényleg mögé áll-e, ha a dolgok így folytatódnak.

-Mindebben nem játszott szerepet, hogy egyre többet éri választói kritika a szocialista párt más vezetőit is?

-Természetes, hogy a helyi képviselők nehezen tudják elmagyarázni, mit jelent, ha azt mondja a miniszterelnök, hogy 2007 az áldozatvállalás éve, 2008 az átmenet éve, és aztán 2009-ben már újra düböröghet a gazdaság, és akkor, ha jól értem, a gazdasági növekedésnek a felét már bérjellegű fejlesztésekre is fel lehet használni. Láthatóan növekszik a frakcióban is a feszültség. A szocialista képviselők sem hallgatták olyan nagy lelkesültséggel a kormányfőt, persze okuk sincs rá, hiszen történelmi mélyponton van a pártjuk népszerűsége.


Magyar Hírlap - fidesz.hu