Amikor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. a Dunaferrt eladta, a privatizációs szerződésben kikötötte: öt évig meg kell tartani a csaknem 8500 fős munkavállalói létszámot, és létre kell hozni egy társaságot, amelyen keresztül évi 260-270 millió forintot, azaz egymillió eurót kell kistérségfejlesztésre fordítani - emlékeztetett Dorkota Lajos, Dunaújváros fideszes országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus szerint a forrás a térségben mintegy ötszáz új munkahely megteremtéséhez járult volna hozzá. Az ÁPV Zrt.-nek a módosításhoz való hozzájárulása azt jelenti - mondta Dorkota -, hogy a korábbi 8500 munkahelyhez képest eggyel sem lesz több, mert a Dunaferrtől leépített embereket veszik át az általuk létrehozott kis társaságok. Az pedig közismert, hogy a Dunaferrnél az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, illetve béren kívüli juttatások is vannak. A kis társaságok nyilván rosszabb fizetési és egyéb feltételekkel veszik át a dunaferres munkavállalókat - mondta Dorkota Lajos, és feltette a kérdést: ha a privatizációs szerződésben foglaltakat mindenben teljesítette és teljesíti a vasmű magántulajdonosa, akkor mi indokolta a szerződés egyes rendelkezéseinek módosítását? A kistérség fejlesztésére biztosítandó forrásból pedig a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásait kellene elősegítenie a vasműnek.

Az országgyűlési képviselő figyelmeztetett: ritka az olyan eset, amikor az ÁPV Zrt. az általa eladott társaság új tulajdonosainak kérésére, számukra kedvezően módosította a korábban megkötött privatizációs szerződést, ez az eset mégis túlmutat a konkrét ügyön. Ezúttal ugyanis - érvelt Dorkota - a szerződéses jogiztonság elve kérdőjeleződött meg, hiszen ez az eset jogalapot teremt arra, hogy a privatizált cégek magántulajdonosai utólag, kényük-kedvük szerint módosíttathatják a vállalt kötelezettségeiket.

Még tavaly módosította a Dunaferr Zrt. új tulajdonosával, a Donbass-Duferco konzorciummal kötött privatizációs szerződés bizonyos pontjait az ÁPV Zrt. - ezt még egy fél éve megerősítette kérdésünkre Oravecz Péter, a vagyonkezelő kommunikációs igazgatója. Az ukrán-svájci konzorciummal kötött privatizációs szerződést nemcsak a Dunaferre, hanem összes leányvállalatára is kiterjesztette a kötelezettségeket, éppen azért, hogy ne lehessen kibújni alóluk.

A kommunikációs igazgató szerint most azért kellett módosítani a megállapodást, mert különben veszélybe kerültek volna a privatizáció megindításáról rendelkező kormányhatározatban foglalt célkitűzések. Így például a technológia működtetése, illetve a felújítását biztosító beruházások megvalósítása, a munkavállalók foglalkoztatása, munkakörülményeik javítása és a foglalkoztatás kistérségi szintű megoldásának elősegítése. Mint írta: az eredeti szerződésben a befektetők azt vállalták, hogy a szerződés zárását követő öt üzleti évben a társaságnál és a leányvállalatoknál az alkalmazottak létszáma csak a nyugdíjazás következtében csökken. A vevők szerződéses kötelezettségeiket az első üzleti évben maradéktalanul teljesítették, és a ténylegesen foglalkoztatott létszám meghaladta a szerződéses kötelezettségként előírt létszámot.

Oravecz kiemelte: a szerződés módosítása arra irányult, hogy a foglalkoztatási kötelezettségvállalások a Dunaferr Zrt.-re, valamint a leányvállalatok aktualizált körére vonatkoznak, és a foglalkoztatási kötelezettségvállalások teljesítéseként fogadható el, ha a Dunaferren belül csoportosítják át a dolgozókat úgy, hogy az összlétszám változatlan marad.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu