Az erdélyi napilap kommentárjának szerzője nem ért egyet azokkal a romániai és magyarországi hírmagyarázókkal, akik "fanyalogtak" az elnök látogatása nyomán. Ez utóbbiak - mint fogalmaz - minden bizonnyal a román-magyar közös kormányüléseket tekintik a két ország közötti magas szintű kapcsolatok mintapéldányának, vagyis azt a gyakorlatot, miszerint az állami főméltóságok közti találkozóknak kötelező módon a minden szép, minden jó szellemében kell zajlaniuk. Ezeken a találkozókon a problémákról akkor kell említést tenni, ha azokat megoldották már.

Csak a mosolydiplomácia mércéje alapján lehet azt a következtetést levonni, hogy a lehető legszerencsétlenebb időpontban látogatott Romániába Sólyom László, hogy a székelyföldi belső népszavazás "belerondított" a tárgyalásai menetébe - írja az újság. A Krónika szerint azonban az erdélyi magyarság soraiban alighanem azok vannak többségben, akikben korábban is ellenérzéseket váltott ki, ha a két ország vezetői túlzottan összemelegedtek. Nem azért, mert viszályra kódolták a génjeiket, inkább arról van szó, hogy a közösség helyzetét sem Markó Béla, sem Tőkés László nem tekinti rendezettnek. Ha pedig ilyen körülmények között túlzott az összeborulás a magyar és a román állam vezetői között, az csakis az erdélyi magyar közösség érdekeiről való lemondás árán történhet - véli a kommentátor.

Ha innen közelítünk a magyar államfő látogatásához, alkalmasabb időt nem is lehetett volna találni - állapítja meg a cikkíró, emlékeztetve: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) belső népszavazása biztosította, hogy Sólyom László arról beszéljen, amiről beszélnie kellett. "És becsületére válik, hogy azt mondta, amit kellett, megállapításaival addig ment el, ameddig tisztségéből adódóan elmehetett. A normalitás hangján szólt az autonómiáról, az anyanyelvi oktatásról, a kétnyelvűségről egy olyan világban, amelyben tudatlanság és előítéletek elegye torzítja a közbeszédet. Ez pedig többet tesz a mosolygós lemondásnál" - állapítja meg a Krónika kommentárja.

MTI - fidesz.hu