A 2006. májusi vizitjétől eltérően a kínai államfő ezúttal konkrét ajánlatokkal érkezett tizenkét napos körútjára: indulása előtt kijelentette, hogy a következő három évben három milliárd dollár értékben kíván kedvezményes feltételek mellett hitelt nyújtani afrikai országoknak - írta a német Handelsblatt politikai és gazdasági napilap. Ezenkívül az ázsiai ország tervezi az Afrikának juttatott segélyek, illetve kamatmentes kölcsönök mennyiségének megkétszerezését is.

Kína már tavaly novemberben egy pekingi csúcstalálkozón ötmillió dolláros kölcsönt helyezett kilátásba afrikai országok számára anélkül, hogy a pénz folyósítását bármilyen jelentősebb politikai feltételhez kötötte volna. Peking többnyire infrastrukturális beruházásokhoz nyújt teljes körű megoldást, a finanszírozástól kezdve a kivitelezésen át egészen a szakemberek képzéséig, ráadásul mindezt az európai vállalatok által felszámított költségek töredékéért. Ezenkívül hosszú távú kereskedelmi megállapodások és bányászati kapcsolatok kiépítésére is törekszik. A kedvezményes hitelekért, illetve az ajándékba kapott reptéri terminálokért és kaszárnyákért cserébe Afrika az ázsiai ország szövetségeseként lép fel az ENSZ Biztonsági Tanácsában, illetve támogatja Kína Tajvan-politikáját.

A kínai erőfeszítések eredményeit a 2006-os gazdasági adatok már jól tükrözik: tavaly Angola volt Peking legnagyobb nyersolajforrása, és a kommunista ország Szudánban és Nigériában is jelentős mennyiségű olajat termelt ki. A kínai olajimport negyede már Afrikából érkezik. A Dél-afrikai Köztársaságtól Kína elsősorban szenet, platinát és vasércet vásárol. Kínai adatok szerint a fekete kontinens országaival folytatott kereskedelem értéke 2006-ban elérte az 50 milliárd dollárt, és ez az érték 2010-re megkétszereződhet. Jelenleg Kína az Egyesült Államok és Franciaország után Afrika harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere, tavalyi közvetlen befektetéseinek értéke elérte a 6,6 milliárd dollárt.

Az afrikaiak többnyire örömmel fogadják a kontinensük iránti újabb érdeklődést. "Technológiára, olcsó gyógyszerekre, befektetésre és szakemberek képzésére van szükségünk. Mindezt a kínaiaktól kapjuk meg a legkedvezőbb feltételek mellett" - világította meg Jakaya Kikwete tanzániai elnök az Afrika számára fontos előnyöket. "Saját érdekünk, hogy gazdasági kapcsolatokat építsünk ki Kínával, hiszen az egész világ ezt teszi. Sajnálatos, hogy nyugati partnereink óvatosságra intenek minket Kínával kapcsolatban - fejtette ki hasonló véleményét Raphael Tuju kenyai külügyminiszter. Míg Kenya kapcsolatai a nyugati országokkal néhány komoly korrupciós botrányt követően fagyossá váltak, a Kínával folytatott kereskedelem folyamatosan növekedett az utóbbi években: tavaly a két ország közti áruforgalom 35 százalékos emelkedését jegyezték fel.

Afrikai előrenyomulásával a kelet-ázsiai nagyhatalom nemcsak nyersanyagforrásokat kíván biztosítani magának, de saját termékei számára is igyekszik újabb felvevőpiacokat kiépíteni: agresszív árpolitikával kiszorít számos afrikai textilipari üzemet, amelyeket aztán alacsony áron felvásárol, és arra használ, hogy megkerülje a Kínából származó termékekre kivetett európai és amerikai beviteli kvótákat. Ez a sokak által bírált gyakorlat is rávilágít arra: nem egyértelmű, hogy Kína afrikai térhódítása áldás vagy átok. Legutóbb Zambia tapasztalta meg, hogy az előnyök milyen hamar problémává válhatnak, miután a kínai termékek beáramlását követően jelentősen leépült a saját textilipara: jelenleg az egykori 34 üzem kevesebb mint egyharmada működőképes. Thabo Mbeki dél-afrikai elnök nemrég már arra figyelmeztetett, hogy a kommunista ország lassan gyarmatosítást valósít meg Afrikában. A hivatalos pekingi formula szerint viszont az Afrika és Kína közötti gazdasági kapcsolatok kizárólag "kölcsönös szükségleteken" alapulnak.

A lehengerlő gazdasági térnyerés mellett jelentősen növekedhet az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Kína közvetítői szerepe az afrikai országokban dúló konfliktusok megoldásában. Különösképpen a nyugat-szudáni Dárfúrt sújtó válságot illetően várható Kínától, hogy nyomást gyakoroljon harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerének vezetésére az eddig 200 ezer emberéletet követelő erőszakos konfliktus rendezése érdekében. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy Szudán kőolaj-kitermelésének mintegy kétharmadát - napi félmillió barrelt - Kínába szállítja. "Az üzlet az üzlet. Minden rendelkezésre álló forrástól hajlandók vagyunk nyersolajat importálni" - jelentette ki Li Hsziao-ping (Li Xiaobing), a pekingi kereskedelmi minisztérium afrikai kapcsolatokért felelős illetékese. Nyilatkozata alapján nehezen elképzelhető, hogy az ázsiai ország a válságkezelés érdekében feladja gazdasági érdekeit.

MTI - fidesz.hu