Az orosz-észt kapcsolatok különösen elmérgesedtek, mióta a tallinni bronzszobor ügye napirendre került. A szovjet katona szobrának eltávolításáról szóló indítványt tegnap 46-an szavazták meg az észt parlamentben, 44-en ellenezték. Toomas Hendrik Ilves észt elnök azonban vétót emelt a törvény ellen, mert szerinte sérti az alkotmányt.

Miután tavaly az észt nacionalisták többször is összecsaptak az ország lakosságának egyharmadát kitévő orosz kisebbség aktivistáival, a kormány úgy döntött, hogy a szobrot egy kevésbé ellentmondásos helyre költözteti. A műalkotás alatt több szovjet katona is nyugszik, az észt hatóságok pedig a halottak maradványaival együtt egy katonai temetőbe szeretnék áthelyezni a szobrot. Az államfő összefüggésbe hozta a döntést a március 4-én esedékes észtországi választásokkal, mondván, hogy egyesek inkább a népszerűségük növelésére próbálják meg kiaknázni a szoborügyet ahelyett, hogy a hatékony megoldására törekednének.

Moszkva szerint újjászületett a náci állam az Európai Unióban, az észt vezetők pedig a fasizmust dicsőítik azzal, hogy el akarják bontani a hatvan évvel ezelőtt emelt emlékművet. Oroszországnak és az Észtországban élő oroszoknak ugyanis a szobor a náci hatalom legyőzésének a szimbóluma. Az észt többség szemében viszont a brutális orosz megszállást jelképezi.

Borisz Grizlov, az orosz alsóház, a duma elnöke figyelmeztette az észt parlamentet, hogy a törvény elfogadása jelentősen megnehezíti a kapcsolatokat Oroszország és Észtország között, és "visszafordíthatatlan következményekkel" jár majd. A duma múlt hónapban éles hangú nyilatkozatot fogadott el, amelyben azt ajánlotta Putyinnak és a kormánynak, hogy szükség esetén vizsgálják felül Oroszország és Észtország gazdasági és kereskedelmi együttműködését. Putyin akkor teljesen szűklátókörűnek, ultranacionalistának nevezte a törvénytervezetet, amely nem vet számot a nácizmus kérdéseivel és jelentőségével napjainkban.

A parlament döntése után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: a törvény elfogadása "hiba és szentségtörés". Szergej Mironov felsőházi elnök pedig a "fasizmus újjáéledésének" előjeleként értékelte a törvény jóváhagyását, ami "szégyent hoz Észtországra". Mironov felhívta azokat az EU-tagországokat, amelyek ugyancsak szenvedtek a fasizmustól, hogy szorgalmazzák az észt lépés nemzetközi elítélését.

A Tallinn belvárosában található emlékmű kiköltöztetését sokan pártfogolják Észtországban, amely 1940-től 1991-ig, öt évtizeden át volt szovjet megszállás alatt, az 1941-44 közötti náci megszállást kivéve.


Magyar Hírlap - fidesz.hu