Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétvégén kezdődő közel-keleti körútja előtt a jelek arra utalnak, hogy Washington kemény üzenetre készül: nem áll szóba olyan palesztin kormánnyal, amely megtagadja Izrael elismerését. Azzal, hogy ragaszkodik az általa terroristának tartott szervezetek elszigetelésének az elvéhez, Washington egy palesztin polgárháború előidézését kockáztatja. A Fatah és a Hamász vezetői által Mekkában kötött megállapodást ugyanis széles körben olyan lépésnek tekintik, amely alkalmasint az egyedüli módja volt a palesztin belháború lezárásának.

Az egységkormány elutasítása egyúttal valószínűleg aláásná Mahmúd Abbász palesztin elnök és a szaúd-arábiai kormány pozícióját - utóbbi bábáskodott a mekkai egyezség létrehozásánál. E két mérsékelt szereplő pedig kulcsfontosságúnak számít Amerika másik fontos közel-keleti céljának eléréséhez: Irán kordában tartásához. "Ha az amerikaiak végül úgy döntenek, hogy nem állnak szóba az új (palesztin) kormánnyal, az nagy problémát okozhat" - vélekedett Száeb Erekat palesztin főtárgyaló.

A Hamász és a Fatah koalíciós egyezménye homályos utalást tartalmaz a korábbi békeszerződések tiszteletben tartására, ám egy szót sem ejt a "közel-keleti kvartett" néven közvetítő nemzetközi csoport két másik követeléséről: Izrael állam elismeréséről és az erőszak elvetéséről. Emiatt az izraeli sajtó szinte egyhangúlag úgy értékelte a mekkai megállapodást, hogy azzal a Hamász mindent megnyert, míg a mérsékeltek (Abbász, a Fatah és Szaúd-Arábia) csak veszítettek. A Háled Mesaal vezette Hamász úgy érte el a szeptember óta lebegtetett nemzeti egységkormány megalakítását, hogy gyakorlatilag semmit nem enyhített korábbi mereven Izrael-ellenes álláspontján.

Abbász elnök magas rangú tanácsadói az amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondták: washingtoni illetékesek félreérthetetlenül az értésükre adták, hogy ha az új kormány nem tesz eleget mindhárom nemzetközi követelésnek, akkor az Egyesült Államok nemcsak a Hamász által delegált kormánytagokat fogja semmibe venni, de a függetleneket és a Fatah által delegáltakat is. Amerikai tisztségviselők utóbb azt állították, hogy ők még nem a hivatalos washingtoni politikát fogalmazták meg, amikor a tanácsadókkal beszéltek. Palesztin vezetők azonban rossznéven vették a figyelmeztetést; azzal érveltek, hogy az új koalíciónak vajmi csekély esélye van a sikerre nemzetközi támogatás nélkül, és hogy egységkormány nélkül nem lehet elhárítani a polgárháborút.

Washington fogékonynak tűnik egyes Izrael-barát csoportok érvelésére, miszerint ha azelőtt oldanák fel a szankciókat a palesztin kormánnyal szemben, hogy a Hamász eleget tesz a nemzetközi követeléseknek, azzal a külföld feladná a keményvonalas palesztinok jobb belátásra bírásának legmegfelelőbb eszközét: a gazdasági nyomást. "A nyomás enyhítése a mostani helyzetben lehetővé tenné a Hamásznak hatalma megszilárdítását anélkül, hogy szükségét érezné a terrorista csoportból legitim béketárgyalási partnerré történő valódi átalakulásnak" - áll egy januárban kiadott emlékeztetőben, amelyet az American Israel Public Affairs Committee nevű érdekérvényesítő szervezet fogalmazott.

Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a Hamásznak teljesítenie kell valamennyi nemzetközi követelést, különösen azt, amely Izrael létezési jogának az elismerésére vonatkozik. "Tiszta vizet kell önteni a pohárba. Nem mehetünk bele (a követelések) holmi kétértelmű elfogadásába - jelentette ki Miri Ejszin kormányszóvivő. - Nem vehetünk részt egy olyan állam létrehozásában, amely a megsemmisítésünkre tör."

Nagy várakozás előzi meg a hétfőn Jeruzsálemben esedékes hármas csúcstalálkozót, amelyen Rice külügyminiszter mellett Abbász palesztin elnök és Ehud Olmert izraeli kormányfő vesz részt. A napirenden bizonyosan nem szerepelnek majd a "végleges státussal" összefüggő kérdések, amelyeknek megvitatására pedig korábban szinte minden megfigyelő számított: Izrael és a majdani palesztin állam határai, Jeruzsálem jövője, a palesztin menekültek sorsa. Ehelyett a csúcson várhatóan az új palesztin kormány összetétele és a nemzetközi reagálások képezik majd a fő témát. Ghaszán Hatib palesztin elemző, egy régebbi kormány tagja úgy vélte, a korábbi amerikai figyelmeztetés kísérlet volt azzal a céllal, hogy "egyértelműbb álláspont elfoglalására késztessék a jövendő kormányt". "Úgy gondolom, az amerikai hozzáállás sem kristályosodott még ki véglegesen" - fogalmazott Hatib.

Egyes megfigyelők szerint a palesztin egységkormány jelenti alkalmasint az utolsó esélyt a hat éve "jégre tett" békefolyamat feltámasztására. Meglátásuk szerint a Hamász kezd eltávolodni erőszakos milícia múltjától, amidőn tucatnyi öngyilkos merényletet követett el Izrael területén. A szervezet zöld utat adott Abbász elnöknek az Izraellel folytatandó béketárgyalásokra. A mekkai egyezményben pedig elfogadta a múltban a PFSZ által kötött megállapodások "tiszteletben tartását", amit egyesek Izrael burkolt elismerésének tekintenek. "Az utóbbi másfél évet tekintve azt látjuk, hogy a Hamász számos engedményt tett a politikai realitások (elismerése) felé, kezdve azzal, hogy hajlandó volt részt venni a palesztinai választásokon" - mutatott rá Joszi Alfer izraeli elemző.

MTI - fidesz.hu