A lett parlament február elején elkeseredett vita után fogadta el a törvényt, lemondva minden, Oroszországgal szembeni területi követeléséről. Az államfő jóváhagyása az utolsó formális feltétele volt az aláírásnak. Vaira Vike-Freiberga reméli, hogy a határszerződés a lehető leghamarabb aláírásra kerülhet - közölte szóvivője, Ajva Rosenberga. "Az elnöknek már mandátuma első évei óta az volt az álláspontja, hogy Lettországnak szüksége van az Oroszországgal közös határáról szóló szerződésre. Most pedig az elnök meggyőződése, hogy ezt a lehető leghamarabb életbe kell léptetni" - mondta el Rosenberga.

A szóvivő szerint az államfő kész személyesen is részt venni az aláírási ceremónián, a feleknek azonban előbb meg kell egyezniük arról, hogy erre mikor és hol kerülhet sor. Szűk két éve már úgy látszott, hogy az egykori balti szovjet köztársaság és hatalmas szomszédja, Oroszország készen áll a 217 kilométeres közös határról kötendő szerződés aláírására. Ám akkor Riga azzal a váratlan követeléssel állt elő, hogy egy csatolt nyilatkozatban rögzítsék a felek: a mai Lettország az első független Lett Köztársaság jogutódja. Moszkva nem kívánta ilyen feltétellel aláírni a szerződést, mert burkolt területi követelést látott a kikötésben. A mai Lettország területe ugyanis kisebb mint 1921 és 1940 között volt, hiszen Pitalovo (lett nevén Abrene) és környéke akkor még a balti államhoz tartozott.

Az utóbbi évek jobbközép kormányai nem akarták feladni a kétezer négyzetkilométernyi területre vonatkozó lett igényt, holott számos lett politikai tényező, köztük Vike-Freiberga államfő is bírálta ezt a magatartást, mondván, hogy a nacionalisták nem vetnek számot a realitásokkal.

A szomszédos Észtország 2005-ben írt alá egy hasonló határszerződést Oroszországgal. A tallinni parlament azonban a ratifikációval egyidejűleg egyoldalúan olyan preambulumot illesztett a szerződés elé, amely utalt rá, hogy egyes mai orosz területek a két világháború között a független Észtországhoz tartoztak. Moszkva válaszul visszavonta aláírását a szerződés okmányáról. A két balti állam lezáratlan határszerződései miatt lényegében az Európai Unió határai sincsenek nemzetközi jogilag rögzítve ezen a szakaszon. A vita rendezéséig pedig szóba sem jöhet csatlakozásuk a schengeni övezethez, holott mindkét balti állam célul tűzte maga elé az idei, legkésőbb jövő év eleji csatlakozást.

MTI - fidesz.hu