A magyar cég úgy szeretné Bajáról áthelyezni székhelyét egy olaszországi városba, hogy erről egyszerű határozatot hoz a taggyűlés. Vagyis anélkül hogy előbb itthon megszűnne, elszámolna az adóhatósággal, majd az olasz törvények szerint ott újjáalakulna. Az igazságügyi minisztérium szerint a magyar jog viszont csak az utóbbi változatra ad lehetőséget. Az Európai Bizottság napokban megszületett állásfoglalása szerint azonban a Cartesiónak van igaza. Az uniós jogszabályok (római szerződés 43. és 48. cikke) ugyanis a cégeknek is engedélyezik a szabad letelepedés jogát, vagyis azt, hogy bármely tagállamba áthelyezhetik székhelyüket. A bizottság szerint ez akkor is így van, ha a magyar rendelkezések ellentétesek az uniós jogszabállyal. Az uniós jog pedig csatlakozásunk óta elsőbbséget élvez.

Az, hogy nem igazítottuk hozzá ezen a téren a magyar jogrendet, még nem jelenti, hogy nem kell az uniós törvényt alkalmazni. Metzinger Péter, a Cartesio Bt. jogi képviselője szerint, ha az Európai Bíróság a bizottsággal összhangban foglal állást, akkor annak jelentős költségvetési hatásai is lehetnek. A magyar cégek ugyanis sokkal egyszerűbben települhetnek külföldre, és ennek következtében fő szabályként ott is fognak adózni.

A Cartesio Bt. tavaly fordult székhely-áthelyezési kérésével a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz, de az megtagadta. A bt. ez után megtámadta a végzést, míg végül a Szegedi Ítélőtábla előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz. Az uniós testület várhatóan még ebben az évben dönt a kérdésben.

Nem a bajai cég az első az unió történetében, amely összetűzésbe keveredett a hatóságokkal székhelyének áthelyezése miatt. A hetvenes években nagy port vert fel a Daily Mail című lap esete. Az újság Angliából Hollandiába szerette volna áttenni a főhadiszállását. Akkor az Európai Bíróság úgy döntött, ezt a cégcsoport nem teheti meg addig, amíg Nagy-Britanniában nem számol el az adóhatósággal.

Az akkor nyilvánosságra hozott ítélet egyértelműen megállapítja, hogy a vállalkozások mozgásszabadsága nem egyenlő azzal, hogy a cégek a Európai Unió területén teljesen szabadon választhatják meg a székhelyüket. A szakemberek szerint viszont azóta eltelt harminc év és működik egy közös piac, amelynek az euró képében már van közös pénze is, s melynek egységesítésére minden eddigi nyilatkozat szerint megvan a brüsszeli politikai akarat. Így most van esély arra, hogy a bizottsági állásfoglalásnak megfelelő ítéletet hoz az Európai Bíróság is, és ez súlyos fejtörést okozhat a magyar hatóságoknak.

Uniós jogelsőség

Ha az Európai Bíróság a bizottság állásfoglalásához hasonlóan dönt, akkor a magyar bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a magyar jogszabály ellentétes-e a közösségi joggal - mondta a Magyar Hírlapnak Kende Tamás nemzetközi jogász. Ha a magyar bíróság ezt állapítja meg, akkor a konkrét ügyben nem kell, sőt nem is szabad a magyar szabályozást alkalmaznia, hanem azt úgy kell értelmeznie, hogy megfeleljen a közösségi jogszabályoknak. Az is valószínű, hogy módosítani kell a hazai szabályozást, mert különben cégek százaival kerülhet jogvitába hamarosan a hazai adóhatóság.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu