Nem ért célt a színlelt szerződések átalakítására vonatkozó moratórium Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint. Zara a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a művészet és a média területén kívül a színlelt szerződéseknek mindössze tizenöt-húsz százaléka szűnt meg. Durva becslések szerint több tízezer főt foglalkoztatnak ma is ilyen kontraktusok alapján. A moratórium 2006. június 30-ig adott határidőt a munkáltatóknak arra, hogy szankció nélkül átalakíthassák színlelt szerződéseiket munkaszerződéssé. Ha valaki ezt elmulasztotta, akkor a munkaügyi felügyelőség átminősíti a megállapodásokat, borsos pénzbírság kiszabása mellett.
Zara László szerint a hatóságok nem folytatnak szigorú ellenőrzéseket az ügyben, így sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem éreznek fenyegetettséget még akkor sem, ha lebukás esetén az adóhatóság a színlelt szerződéssel összefüggésben rejtett adóhátralékokra is bukkanhat. Legfeljebb arra figyelnek, hogy úgy alakítsák át a szerződéseket és a könyvelést, hogy abból a korábbinál jóval nehezebben lehessen rájönni a színlelt megállapodásra.
Az egyesület elnöke szerint a mai napig tömegével találni olyan álláshirdetéseket - például könyvelők esetében -, amelyekből világosan kiderül, hogy színlelt szerződés keretében történne a munkavégzés. Ráadásul úgy látja, hogy ha nem lépett volna életbe az ekhós (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) adózási forma, akkor a médiában és a művészvilágban sem lett volna változás. Zara László szerint ha az állam valóban véget szeretne vetni a színlelt megállapodásoknak, akkor elsősorban az adórendszert és a foglalkoztatási formákat kellene átalakítani, ellenőrzésekkel nem lehet célt érni.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a moratórium lejárta után is vizsgálja a munkáltatókat. Arról azonban nem tudtak adatokat közölni, hogy 2006. június 30. után hány esetben indítottak eljárást színlelt szerződések miatt. Tájékoztatásuk szerint egyébként 2004-től a moratórium lejártáig indított ellenőrzéseknél 116 határozatot hozott az APEH. Ezekben 4,14 milliárd adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget, 1,1 milliárd forint bírságot és 829 millió forint késedelmi pótlékot állapított meg. Az adóhivatal a bejelentett szerződésmódosítások utóvizsgálatait is elvégezte. Az adatokból kiderül, hogy 2551 fő színlelt jogviszonyából 249 magányszemély jogviszonya megszűnt, míg a többiekét munkaviszonnyá alakították át.
Magyar Hírlap, fidesz.hu