Blair, aki csütörtökön adott interjút a BBC rádiónak, az esetleges iráni fegyveres beavatkozásra vonatkozó kérdésre azt mondta: senki nem készít elő, és senki nem akar katonai akciót Irán ellen. Ő maga sem gondolja, hogy egy ilyen beavatkozás helyénvaló lenne.

Amikor azonban a BBC műsorvezetője visszaidézte, hogy Jack Straw, az előző Blair-kormány külügyminisztere egy korábbi interjúban "elképzelhetetlennek" nevezte a katonai támadást Irán ellen, és megkérdezte Blairtől, hogy ő is használná-e ezt a kifejezést, a kormányfő azt mondta, hogy ő a saját szavait használja.

Straw egy másfél évvel ezelőtti BBC-interjúban - arra a felvetésre, hogy az amerikai kormány nem hajlandó kizárni a katonai beavatkozást - kijelentette: minden amerikai elnök mindig azt mondja, hogy minden lehetőség nyitva van, az Irán elleni fegyveres fellépés azonban "nincs terítéken, nincs napirenden ... azt is mondhatnám, hogy elképzelhetetlen".

A csütörtöki interjúban Blair úgy fogalmazott: Washingtonban sem ismer senkit, aki katonai akciót tervezne Irán ellen. Hozzátette ugyanakkor: nem lehet "abszolút biztonsággal megjósolni minden olyan körülményt, amely a jövőben előállhat ... Irán azonban nem Irak, és amennyire én tudom, nem folyik katonai beavatkozás tervezése Irán ellen".

A BBC éppen két nappal a csütörtöki Blair-interjú előtt olyan értesülést közölt, amely szerint az amerikai hadsereg Floridában működő központi parancsnoksága már össze is állította az iráni célpontok listáját. Azon nem csupán a nukleáris létesítmények, hanem az iráni légi és haditengerészeti támaszpontok, rakétaállások is szerepelnek, megakadályozandó a nukleáris fejlesztő telepek megsemmisítésének azonnali megtorlását.

A BBC forrásai szerint egy ilyen amerikai támadásra két okból kerülhet sor: az egyik az, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy Irán atomfegyver előállításán dolgozik. A másik kiváltó ok az volna, ha bármely, jelentős amerikai katonai veszteséggel járó iraki támadásról kiderül, hogy azért közvetlenül Irán a felelős.

A Pentagon szóvivője még aznap "nevetségesnek" minősítette a BBC-értesülést, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok diplomáciai úton rendezi a kérdést.

A legnagyobb londoni stratégiai elemző műhely, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a globális katonai-stratégiai helyzetről január végén kiadott éves összeállítás szerint Irán még legalább 2-3 évnyire van attól, hogy működőképes nukleáris robbanótöltetet állítson elő.

Irakról szólva a brit kormányfő a csütörtöki interjúban visszautasította azt az álláspontot, hogy a szövetségesek nem tervezték meg a háború utáni biztonsági feladatokat. Szavai szerint nem lehetett megtartani az előző rezsim rendőrségét és hadseregét, mert azok Szaddám Huszein rezsimjének elemei voltak, és nem tudták volna fenntartani a rendet az országban. Ezért "a semmiből" kellett elkezdeni a biztonsági erők újjáépítését.

Blair előző nap jelentette be az iraki brit haderő jelentős leépítését, de a csütörtöki interjúban egyértelmű utalást tett arra, hogy ha szükséges, ismét növelni lehet a kontingens létszámát.


MTI - fidesz.hu