Ön és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetője, Kiss Péter közt egyre elhatalmasodóbb vita kezd kibontakozni a munkanélküliség és a foglalkoztatottság alakulásáról. Kiss Péter az Ön számait nevezte hamisnak, Ön pedig az ő által használt számokat kérdőjelezi meg. Vajon ennyire értelmezhetetlen adatokat állít elő a Központi Statisztikai Hivatal, avagy más-más adatokból dolgoznak?

Őry Csaba: Fontos leszögezni, hogy mindketten a KSH megbízható adatait idézzük. A számok értéséhez azonban ismerni kell a KSH mérési módszereit. A KSH minden hónapban készít egy felmérést, 1998 óta kicsit több mint 10 ezer háztartásban. Három hónapra ez a szám 32 ezer, és a minta ekkor válik reprezentatívvá. Épp ezért a KSH a háromhavi, azaz negyedéves adatokat szokta aztán publikálni, mindig az előző év azonos időszakával összevetve, hogy a szezonális ingadozásokat kiküszöbölje.

Hány foglalkoztatottra vonatkozik az eredmény?

Őry Csaba: A teljes lakosságból mintegy 4 millióra. Ennyien vannak a foglalkoztatottak. A 32 ezer háztartásból körülbelül 65 ezer személy körülményei ismerhetjük meg - ebből pedig a hazai foglalkoztatottakra, munkanélküliekre következtethetünk. A negyedéves (szeptember-novemberre vonatkozó) adatok azt mutatják, hogy az előző év azonos időszakához képest 17 800 fővel nőtt a munkanélküliek száma, és ez magasabb, mint a statisztikai hibahatár. A mintegy 240 ezer munkanélkülire vonatkoztatott statisztikai hibahatár, azaz tévedés lehetősége 16 500 fős különbség alatt fordulhat elő a KSH módszerével, közli a Központi Statisztikai Hivatal. A foglalkoztatottak száma ugyan mintegy 12 ezerrel nőtt, ez viszont a hibahatáron belül van. A hibahatár, azaz a tévedés lehetősége a KSH módszerével 41 900 fő. A következő negyedévi adatot, az október-decemberit január végén ismerhetjük meg, azokat az adatokat, amelyeket a miniszter idéz, senki sem látta.

Nos, a minisztérium azt állítja, hogy a foglalkoztatottak száma decemberben mintegy 45 ezer fővel nőtt. Mire alapozza akkor ezt a kijelentést?

Őry Csaba: Lehetséges, hogy a minisztérium a statisztikák értelmezésére vonatkozó minden írott és íratlan szabályt felrúgva nem háromhavi, hanem egyhavi adatot elemez. Azaz alig több mint 10 ezer háztartásban végzett vizsgálat alapján von le következtetéseket a teljes foglalkoztatotti létszámra vonatkozóan. A 32 ezer háztartásban végzett vizsgálatok hibahatára plusz-mínusz 1 százalék, ami vizsgáltak 4 milliós számához viszonyítva 40 ezer főt jelent. Ha valaki ennél alacsonyabb mintával dolgozik, az nem reprezentatív. Kiss Péter pedig talán ezt teszi, így a hibalehetőség hatványozottan nő. A 45 ezer főre tehát csak következtettek, egy ilyen, nem reprezentatív vizsgálatnál ez bőven a hibahatáron belül van, tulajdonképpen semmit sem jelent, és egyáltalán nem támasztható alá semmilyen statisztikai, szakmai érvvel.
Az is elképzelhető, hogy nem az előző évi azonos időszakkal veti össze a mostani negyedévre vonatkozó adatokat, és így nyeri ki a foglalkoztatottak számának növekedését. Ez viszont a szezonális ingadozások miatt ("télen nem lehet kaszálni, nyáron nem kell kazánt fűteni") eredményez rossz adatokat. Ezért hasonlítja össze adatait a KSH is az előző év azonos időszakában felvett adatokkal. Ezek pedig - szintén a KSH szerint - egyáltalán nem mutatnak változást.

Akkor miért tesznek közzé ilyen adatokat? Mi lenne a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium feladata ma?

A minisztérium nem akar szembesülni a növekvő munkanélküliséggel. Egy olyan folyamattal, amit pedig csak akkor lehet megállítani, ha a munkaügyi miniszter, a gazdasági és a pénzügyminiszter nem dugja homokba a fejét, nem úgy viselkedik mint egy strucc, hanem levonja belőle a következtetéseket és egy, a gazdaságpolitikával összeegyeztethető, hosszú távú foglalkoztatáspolitikai stratégiát dolgoz ki.
Az lenne a legrosszabb ebben az esetben, ha Kiss Péter maga is elhinné azt, amit a közvélemény elé tár - mert ez az egyik lehetőség. (Azt sem lehet sajnos kizárni, hogy tudatosan csapja be az embereket.) Ha elhiszi, amit mond, akkor nem látja a munkanélküliek számának gyarapodását, nem látja a gyárbezárásokat, nem látja mindazt, ami feladatának elvégzésének alapja volna. Ebben az esetben ki kell jelenteni: alkalmatlan arra a feladatra, amelyet el kell látnia.
Viszont arra is emlékeztetném az olvasókat, hogy egy éve, a választási kampány kezdetén a szocialisták 23 millió román vendégmunkással fenyegettek, aki majd elveszik a munkát a magyaroktól. Egy év elteltével biztosan állíthatjuk, hogy ezek a vendégmunkások nem jötte el. Lett viszont Magyarországon egy szocialista kormány. És az emberek munkája elveszik.

fidesz.hu