Egyben üdvözölte a hágai Nemzetközi Bíróság döntését, amely felmentette a boszniai népirtásban való kollektív bűnösség vádja alól Szerbiát mint államot. Solana szerint különösen nagyra kell értékelni, hogy nem született kollektív szankció.

Ami Koszovót illeti, az Európai Unió továbbra is azt szeretné, ha a két érintett fél, azaz a helyi albánok és Szerbia képes lenne megállapodni a tartomány státusáról. Ha ez mégsem sikerül (s erre kevés az esély), akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező érvényű döntést hozhat, rákényszerítve akaratát a felekre. Ám a BT megosztott, s Oroszország, amelynek állandó tagként vétójoga van, Belgrád egyetértéséhez köti bármiféle határozat megszavazását. Emiatt az utóbbi napokban Koszovóban már olyan vélemények is elhangzottak, hogy a tartomány egyoldalúan kiáltsa ki függetlenségét. Solana szerint az EU számára alapvető fontosságú, hogy az ENSZ BT hozzon határozatot az ügyben. Egyben üdvözölte, hogy koszovói vezető politikusok nem támogatták az egyoldalú nyilatkozatra vonatkozó követeléseket.

A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete kapcsán Solana úgy vélekedett: a végzés segíthet abban, hogy lezárják a történelem ezen drámai és sokak számára fájdalmas fejezetét. "Remélem, hogy mindez hozzájárul majd a népek közötti végleges megbékéléshez" - tette hozzá. A hágai Nemzetközi Bíróság (az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szerve) hétfőn hozott ítéletében úgy foglalt állást, hogy Szerbia nem szervezett népirtást Boszniában az ottani, 1992-1995-os háború idején. Ugyanakkor a háború egyik eseményét, azt, hogy a boszniai szerb haderő tagjai 1995 júliusában mintegy 8000 muzulmánt mészároltak le Srebrenicában, a bíróság népirtásnak mondta ki, s bírálta Szerbiát, amiért ezt nem akadályozta meg.

MTI - fidesz.hu