A riporter, Bárdos András azzal a kérdéssel kezdte az interjút: bocsánatot kér-e a Fidesz elnöke Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztertől, amiért azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy politikai utasításra cselekedett október 23-án? Orbán Viktor azt válaszolta, hogy éppen ellenkezőleg. "Megismétlem a korábbi álláspontomat. Az a véleményem, hogy Magyarországon 2006. október 23-án a rendőrség politikai nyomásra és utasításra hajtott végre saját polgáraival szemben brutális rendőri akciókat." Arra a kérdésre, hogy mivel tudja ezt a véleményét alátámasztani, Orbán Viktor elmondta azt a tényt, hogy a rendőrség vezetője október 22-én este, 23-án napközben és az esti órákban is találkozott a miniszterelnökkel.

"Miután aznap súlyos események zajlottak Magyarország utcáin, és miután a rendőrség reagálásai napszakról-napszakra egyre brutálisabb és durvább lett, nyilvánvaló, hogy ezeken a találkozásokon politikai bátorítást kellett kapnia a rendőrségnek" - jelentette ki az elnök. Mindehhez hozzáfűzte: szeptember 17-én és 18-án, amikor a Magyar Televízió előtt zajlottak a brutális jeleneteket, akkor maga a miniszterelnök jelentette be, hogy ő végig kapcsolatban volt telefonon a rendőrséggel, és utasításokat is adott. "Miért lett volna ez másképp október 23-án?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor. Elmondta, hogy még miniszterelnöki korából ismeri a jelenlegi rendőri vezetőket, és jól tudja, hogy ezek a rendőrök politikai bátorítás és hátország nélkül soha nem tettek volna olyasmit a magyar polgárokkal szemben, amit tettek október 23-án. Nem azért mert gyávák - válaszolt a riporter kérdésére -, hanem mert törvénytisztelők voltak hajdanán.


"Egy demokráciában a rendőrség nem az állam rendőrsége"


A volt miniszterelnök nem csak azért nem ért egyet azzal, hogy a rendőrséget politikai célokra használták fel, mert az rossz volt azoknak a békés polgároknak, akik részt vettek a tisztességes megemlékezéseken, hanem mert ez rossz a rendőrségnek is. "Egy demokráciában a rendőrség nem az állam rendőrsége, hanem a mi rendőrségünk. Ha viszont az történik, hogy politikai döntéseket rendőrszakmai döntéseknek minősítenek, azzal a rendőrséget betolják a politikába, ott a politikai viták kereszttüzébe kerül, és nem tud jól reagálni, mert nem erre képezték ki, nem ez a dolga" - mondta el Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy sok ezer nem békés, és nem törvénytisztelő ember is előre be nem jelentett tüntetéseket szervezett október 23-ára, a Fidesz elnöke elmondta: ez is felvet bizonyos szakmai kérdéseket, ám "százezres nagyságrendben voltak olyan magyar polgárok, akik bejelentett, engedélyezett, leszervezett, tisztességesen biztosított, békés ünnepi nagygyűlésre érkeztek, és brutális rendőri támadás áldozatai lettek. Ez a tényhelyzet."


"Magyarországnak érdeke volna egy előrehozott választás"


Hogyan és mikor képzelne el egy előrehozott választást? - szólt a következő kérdés. "Erre nem tudok válaszolni. De Magyarországnak valóban érdeke volna egy előrehozott választás" - válaszolta Orbán Viktor. Mint mondta, Magyarországon ma egy gazdasági és politikai válság alakult ki. Ezt a láthatóan elhúzódó válságot fel kellene oldani. Alkotmányos eszközökkel ezt a válságot feloldani annak van módja, akinek a kezében van a parlamenti többség, azaz a kormánypártoknak. Az ellenzék annyit tud tenni, hogy egyre-másra teremti azokat a lehetőségeket, amelyekkel vagy él a kormánytöbbség vagy nem, s folytat mindent úgy, ami a válsághoz vezetett.

Az önkormányzati választások konzervatív győzelme az ország általános gazdasági és morális állapotáról is szólt. A kormánykoalíció levonhatta volna akkor a tanulságokat. Nem tették meg. Utána békés gyűléseket tartott a Fidesz, hogy értsen a kormány a szóból: változtatni kell. Nem tették meg. Ezek után az ellenzék is részt vett Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazásán, amelyen megint lehetősége lett volna a kormánykoalíciónak a válság megoldására. Nem tették meg. Következőként szakértői kormány felállítását javasolta az ellenzék. Ezt sem tették meg. "Még egy lehetőségünk van: ez a népszavazás. Hátha ezt az utolsó, még az alkotmányos kereteken belül rendelkezésre álló lehetőséget kihasználja a kormánykoalíció" - nyilatkozta a Fidesz elnöke.

Akkor, ha kiderül egy kormányról, hogy a választások óta eltelt egy év után nem tudja tartani az erkölcsi értelemben vett pozícióját, mert kiderült, hogy hazudott, hogy ők a felelősek az ország tönkretételéért - és ezt titokban el is mondják -, hogy a reformjaik egyre nagyobb káoszt és zűrzavart idéznek elő, és az emberek egyre inkább kifejezik, hogy nem értenek egyet azokkal az intézkedésekkel, amelyekről őket nem kérdezték meg - Orbán Viktor felfogása szerint ilyenkor egy demokratikus erőnek, egy parlamenti többségnek az volna a dolga, hogy feloldja ezt a konfliktust.

Bibó István demokráciáról vallott nézetei kapcsán - mely szerint demokráciáról akkor beszélünk, ha az embereknek módjuk van megválasztani azokat, akik vezetik őket, módjuk van ellenőrizni ezeket az embereket, és ha elégedetlenek, módjuk van elkergetni őket - a műsorvezető megkérdezte, hogy Orbán Viktor szerint ebben a helyzetben mit jelent az "elkergetés"? Az elnök válasza: a Fidesz az alkotmányos kereteken belül tud felkínálni lehetőséget a polgároknak arra, hogy elmondhassák a véleményüket a kormányról, a kormánynak, és nyomást gyakoroljanak rá.

"Én az alkotmányosság és a demokrácia keretein belüli megoldásokat keresem még most, amikor Magyarországon egyébként már nincsen demokrácia. Szerintem egy demokrácia nélküli többpártrendszer van ma Magyarországon. A demokrácia lényege az, hogy akik a hatalmat gyakorolják kötelesek elszámolni és vállalni a felelősséget mindazért, amit tesznek. Magyarországon ma a kormány nem számolt és nem számol el azzal, amit tett és tesz, és semmiért sem vállalja a felelősséget" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint el lehet mondani, hogy formailag ugyan működnek demokratikus intézmények Magyarországon, ám tartalmilag nem demokratikusak.


Március 15.: méltó helyen emlékezik a Fidesz


A Március 15-i ünnepség helyszíne kapcsán felvetett kérdésre, mely szerint jelképes-e, hogy ott lesz a megemlékezés, ahol október 23-án kordont építettek a tüntetők, Orbán Viktor elmondta, hogy a Fidesz március 15-kéhez illő, szimbolikus helyszínt keresett. A Kossuth téren nem lehet, hiszen vasfüggönnyel van lezárva, a legklasszikusabb hely, a Nemzeti Múzeum pedig a mindenkori kormány ünneplésének a helyszíne. A Március 15-e tér tűnt a legmegfelelőbb helynek, de mivel a Fidesz hívei számára kicsinek bizonyulna, ezért a térhez legközelebb eső ponton lesz az ünnepség. Még azt is tekintetbe vette a Fidesz, hogy Demszky Gábor 13 órakor tartandó, szokásos megemlékezését se zavarja a 16 órára meghirdetett ünnepség. "Az összes civilizációs norma figyelembe vételével ez a helyszín tűnt a legalkalmasabbnak" - mondta el Orbán Viktor.


Eltűnt százmilliárdok


Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, mely szerint mindig kevesebb a pénz, mint amennyi kell, a Fidesz elnöke szerint az a legfontosabb, hogy mindenfajta pazarlást meg kell szüntetni az államigazgatás minden szférájában. Az egészségügy gondjainak a megoldását például addig nem lehet hihetően meghirdetni, amíg ki nem mondjuk azt az alapvető igazságot, hogy a magyar egészségügy az európai átlagnál jóval kevesebb pénzből dolgozik. Magyarország arányaiban jóval kevesebb, 5-5,5 százalékot költ a nemzeti össztermékből az egészségügyre, míg az európai átlag 7-7,5 százalék. Addig, amíg nem költünk mi is az európai átlagot megütő összeget az egészségügyre, addig nem is lesz megreformálható.

"Abban mindenki egyetért ma Magyarországon, hogy akármilyen reformról beszélünk, ha valamiben valóban minőségi változást akarunk végrehajtani, azon rövid távon sohasem lehet spórolni, hanem mindig pénzt visz. Ezt minden közgazdász elismeri Magyarországon. Ma az egészségügyre fordított összeg csökken, az állam pénzt vesz ki a rendszerből, holott ha reformot akarnának, akkor pénzt kellene beletennie. Ezért mondtam már azt a választások előtt is, hogy létre kell hozni egy olyan egészségügyi reformalapot, amibe bele kell helyezni azt az összeget, amit erre a célra fordítanánk" - mondta Orbán Viktor. Hogy honnan lenne rá a pénz? 2005 decemberében, amikor a kormány 450-500 milliárd forintért eladta a repülőteret, a Fidesz azt mondta, hogy ezt az összeget nem a költségvetés zsákjába kellene beletenni, hanem egy nemzeti egészségügyi alapba. Ez az összeg azóta eltűnt.

"Azért hiszem azt, hogy eltűnt a 450-500 milliárd forint, mert a parlament arra adott felhatalmazást a kormánynak, hogy ezt az összeget adósságcsökkentésre használja. A következő évben elolvastam az Állami Számvevőszék jelentését, amely leírja fehéren-feketén, hogy nem arra költötték. Egy rendes országban ilyenkor azonnal felelősségre vonás következik, és a kormány előveszi a megfelelő miniszterét. Hogy mire ment el ez a pénz, az mindannyiunk közös kérdése" - jelentette ki Orbán Viktor.


Reform-kerekasztalok


Ha sokkal kevesebb a gyerek, mint 10-20 éve, akkor ma is kell annyi tanár, mint régen? - vetette fel a riporter. "Nem az a kérdés, hogy hány tanár kell, hanem hogy mit akarunk a gyerekekkel megtaníttatni. Vagy egy oktatási reformot akarunk, és akkor felrajzolunk egy hosszú távú tervet, amelybe lehetőleg bevonjuk az érintetteket is, a pedagógusokat és a szakembereket, vagy pedig azt mondjuk, amit a kormány most tesz: elbocsátunk ennyi embert, bezárunk ennyi iskolát, punktum. Szó sincs arról, hogy miért tesszük mindezt. Arra a kérdésre nem tud válaszolni a kormányzat, hogy ennek mi az értelme" - mondta Orbán Viktor, aki szerint a kormány még azt sem vallja be, hogy azért teszi mindezt, mert pénzt akar kivenni az oktatásból.

Milyen lesz az oktatási rendszer, milyen tudással lesznek felvértezve azok a gyerekek, akik kikerülnek az iskolából, hova akarjuk tenni hosszabb távon a kötelező iskoláztatási kort, így akarjuk-e hagyni a felsőoktatás rendszerét? Ezekhez kell szabadni a következő kérdést, vagyis ahhoz, hogy a gyerekeink ilyenfajta neveltetéséhez hány tanár kell - jelentette ki Orbán Viktor. Mint mondta, szerinte minden egyes kistelepülésen meg kellene őrizni az általános iskola alsó tagozatát, még ha kevés gyermek is van. Akkor már kitűnne, hogy nem lehet egy egységes diákosztály létszámmal operálni, mert városban ez a szám magasabb, míg egy kistelepülésen alacsonyabb.

"Ezekről a kérdésekről nem is tudunk értelmesen beszélni, mert a kormány annyit mond: ide a pénzt, kevesebb tanár, kevesebb iskola. Ebben kimerült a reform. Ezért javasoltam én azt korábban, hogy ott, ahol valóban reformokat akarunk végrehajtani, és nem egyszerűen pénzt elvenni, ott hozzunk létre reform kerekasztalokat. Egészségügyit, adórendszerbelit, nyugdíj- és oktatásügyit. Az érintettek bevonásával, amelybe beletartozik a kormány is, de az akadémiai világ képviselete, a szakszervezetek és egyéb érdekképviseletek is" - mondta Orbán Viktor.


"Az ország tönkretételét és a hazudozást nem lehet elfogadni"


Az ennek kapcsán felmerült kérdésre, mely szerint az ellenzék ebbéli javaslatait nem kellene-e oly módon is képviselni, hogy nem vonulnak ki az ülésteremből Gyurcsány Ferenc felszólalásai alatt, Orbán Viktor úgy válaszolt: "A magyar oktatásügyön nem segítene, ha meghallgatnánk őt. Az viszont segítene, ha a parlamenti bizottságokba és a plenáris ülésekre benyújtott javaslatainkat érdemben megfontolná a kormánykoalíció. Volt már rá példa, de inkább és többször nem." Arról valóban volt vita a Fideszen belül, hogy továbbra is kivonuljanak-e a miniszterelnöki beszéd alatt, de az elsöprő többség úgy döntött, hogy semmi nem változott meg, amiért az ülésteremben kellene maradniuk. Csak így tudják világossá tenni a közvélemény számára is, hogy nem tartják a politikában elfogadhatónak azt a magatartást, amelyet a miniszterelnök képvisel, az ország tönkretételét és a hazudozást.

Az Árpád-sávos zászló körül kibontakozott vitával kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, hogy mint minden komoly kérdésnél, ez esetben is a tények tisztázásával kell kezdeni. Vagyis azzal, hogy az Árpád-sávos zászló nem nyilas zászló. "A nyilas zászló úgy festett, hogy az Árpád-sávos zászlóba nyilaskeresztet tettek. Ilyen zászlókat én ma nem látok a köztereken, ami nagyon helyes, mert szerintem az bűncselekmény volna, lévén hogy önkényuralmi jelképet szimbolizálna" - szögezte le az elnök. Hozzátette: az ötvenes években a kommunista diktatúra is beletette a magyar zászlóba a maga önkényuralmi jelképet, amelyet aztán ´56-ban kivágott belőle a magyar nép - de még ma is nemzeti lobogónként használjuk. Ugyanígy az Árpád-sávos zászló is egy önkényuralmi jelképtől megszabadított történelmi zászló.

orbanviktor.hu - fidesz.hu