A Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok körében - Litvánia kivételével - a GfK Csoport 2006-ban harmadik alkalommal végzett felmérést arról, hogy befolyásolta az életkörülményeket az EU csatlakozás - derül ki az a szerdán az MTI-hez eljutott felmérésből. A kutatásban résztvevő országok állampolgárai úgy érzékelik, hogy a 2004. évhez viszonyítva kevésbé van biztonságban munkahelyük: 2004-ben tízből három ember vélte úgy, csökkent a munkahelyek biztonsága, 2006-ban már 37 százalék volt ez az arány.

A megkérdezett országok összességét tekintve 43 százalékos arányt képviselve azok vannak többségben, akik szerint az egészségügyi ellátás színvonala nem változott az EU-ba való belépés óta. A magyarok 57 százaléka szerint viszont rosszabb lett az egészségügyi ellátás a csatlakozás óta. A magyar lakosság 66 százaléka ítélte meg úgy, hogy romlott a munkahely biztonsága 2006-ra. Ezzel ellentétes a tapasztalat Észtországban, ahol a megkérdezettek 57 százaléka szerint javult a foglalkoztatás biztonsága - mutat rá a GfK. Míg az újonnan csatlakozott országokban 60-ról 71 százalékra, addig Magyarországon 42-ről 56 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint bővültek a más uniós tagállamokban elérhető tanulási-képzési lehetőségek - világít rá a GfK indexe.

A megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy nem változott a nemzeti identitástudat, illetve a hagyományok tisztelete az EU csatlakozás óta. A felmérés arról is beszámol, hogy míg 2004-ben a megkérdezettek mindössze 12 százaléka, addig 2006-ban minden negyedik ember vélte úgy, hogy az EU tagsággal egyidejűleg javult az életszínvonal. Ugyanakkor Magyarországon a legborúlátóbbak az életszínvonal változásával kapcsolatban: 2006-ra 47 százalékról 67 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint romlott az életszínvonal az unióba való belépés óta, ezzel szemben az észtek 53 százaléka javulást érzékelt.

A korrupció terén is romlott a helyzet: a magyarok 54 százaléka volt azon az állásponton, hogy súlyosbodott a korrupció, de hasonlóan magas értékeket mértek a cseheknél és a szlovákoknál is. Mint a kutatásban olvasható, 78 százalékra növekedett azoknak az aránya az elmúlt években, akik szerint a csatlakozás árnövekedést hozott. Magyarországon e téren is magasabb, 86 százalék a negatív változást tapasztalók aránya, de még ennél is többen érzékeltek árnövekedést Lettországban, illetve Észtországban.

A magyarok ötéves időtávban is lényegesen pesszimistábbak, mint a kutatásban résztvevő más országok: amíg a résztvevő országok átlagában 38 százalék azoknak az aránya, akik szerint az elkövetkező öt évben javul az egészségügyi ellátás, addig Magyarországon csak 17 százalék optimista.

MTI - fidesz.hu