Az állam- és kormányfők jövő heti, brüsszeli csúcstalálkozója elé időzített kormánynyilatkozatában a kancellár asszony hangsúlyozta, hogy ötven évvel megalakulása után az unió rendkívül nehéz kihívások előtt áll, s mindezekkel a feladatokkal a globalizáció körülményei között egy gyökeresen új helyzetben kell megbirkózni. A lisszaboni stratégia célkitűzéseit szem előtt tartva Angela Merkel egy gazdaságilag erős, versenyképes Európa megteremtését hirdette meg, amely szavai szerint példát mutat a szociális modell tekintetében is. Mindennek előmozdítását a német elnökség legfőbb felelősségének és kötelezettségének nevezte. A kancellár asszony sorra vette az említett kihívásokat, utalva arra, hogy a küszöbön álló brüsszeli csúcstalálkozón mindenekelőtt ezekről a kérdésekről kell tárgyalni. A tagállamokhoz intézve szavait, hangsúlyozta: a legfontosabb célok megvalósítása szolidaritás nélkül elképzelhetetlen.

Merkel teljes támogatásáról biztosította az Európai Bizottság által a bürokrácia ellen meghirdetett harcot, ezen belül azt a konkrét célkitűzést, hogy 2011-ig 25 százalékkal csökkentsék a bürokratikus költségeket az unióban. Szavai szerint a cél teljesítése 1,5 százalékkal gyorsíthatná meg a gazdasági növekedés ütemét. Kijelentette, hogy a német kormány mindezt magára nézve kötelező érvényűnek tartja, s a többi tagországot is erre szólította fel.

Nyilatkozatában a kancellár hangsúlyozta, hogy a biztonságos energiaellátás és a környezetvédelmi erőfeszítések megsokszorozása nélkül az Európai Unió nem képes fejlődni. Utalt arra, hogy biztonságos, kiszámítható és megfizethető energiaforrásokra van szükség, összeegyeztetve mindezt a környezetvédelem követelményeivel. A kancellár asszony a legutóbbi ENSZ-jelentések fényében meglehetősen borús képet rajzolt a klímaváltozás - szavai szerint teljességgel kiszámíthatatlan - következményeiről, s ezek ellen rendkívül sürgős lépéseket sürgetett. Mindenekelőtt a környezetnek leginkább ártó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentésére szólított fel, támogatva az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy ezen a téren 2020-ig legkevesebb 20 százalékos csökkentést érjenek el. Hozzátette, hogy a klímaszakértők által jósolt, rendkívül nehéz körülmények között a maga részéről 30 százalékot indítványozna. Utalt továbbá új, környezetkímélőbb energiaforrások kifejlesztésének és a meglévő források jóval hatékonyabb felhasználásának szükségességére.

Angela Merkel csak ezek után említette az alkotmány kérdést, noha annak előbbre vitele ugyancsak a német uniós elnökség egyik súlypontja. A jelenlegi tervezetet ellenzőknek üzenve - meglehetősen élesen fogalmazva - hangoztatta, hogy az érvényben lévő nizzai szerződés alapján az unió nem működhet tovább, s elengedhetetlen az új alkotmány elfogadása. A rendkívül kultúrált parlamenti vitában az ellenzéki pártok egyebek között a biztonságpolitika említését hiányolták a nyilatkozatból. A felszólalások megerősítették, hogy Németországban - pártállástól függetlenül - erős fenntartásokkal tekintenek az Egyesült Államok kelet-európai rakétatelepítési terveire.

MTI - fidesz.hu