A program szakreferense, a gödöllői Szent István Egyetem tanára elmondta, hogy a Duna-Tisza között fekvő 10 ezer négyzetméternyi területen csaknem 800 ezren laknak, sokan közülük a mezőgazdaságból élnek s a környezetük mikroklímájának megváltozása következtében napi kenyérkeresetük veszélybe kerülhet. Legnagyobb gond, hogy itt az elmúlt 100 évben évi 80 milliméterrel kevesebb csapadék hull, mint korábban, a talajvízszint méterekkel lejjebb húzódott, beavatkozásra van szükség, mert ellenkező esetben százezrek lesznek kénytelenek jobb adottságú lakóhelyre költözni - tette hozzá.

A csapadék mennyiség pótlására olyan tanulmánytervek kidolgozására van szükség amelynek alapján a vízpótlás megoldható. A szakember szerint e témában a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítése kiemelt feladat, innen lehet majd öntözni a környék termőföldjeit. Ugyancsak e célt is szolgálja a két folyó mentén árvízi víztározók kialakítása. Ehhez a Homokhátságban lévő kiszáradt szikes tavak jöhetnek szóba, ahol az áradások idején felfoghatnák a folyók többletvizét, csökkentve ezzel az árvízveszélyt is. A megváltozó éghajlati körülményekhez alkalmazkodva szárazságtűrő gabonák és más növények nemesítése is a tudományra vár, már meg is indultak ilyen jellegű munkálatok. Ugyanakkor a leendő csatorna az idegenforgalom számára is hasznos lehet, fellendítheti a viziturizmust például Ráckeve térségében - hívta fel rá a figyelmet. A Homokhátság kérdésével a Nemzeti Fejlesztési Terv is foglakozik. A komplex program kidolgozásában rész vállalnak a gödöllői egyetem kutató műhelyei, s EU-s forrásokra is számítanak az anyagi háttér megteremtéséhez - húzta alá Nacsa János.

MTI - fidesz.hu