Az EP-képviselő Brüsszelben kiadott közleménye szerint a nézetek főleg arról csaptak össze, hogy piacnyitás esetén miképpen finanszírozzák a posták a nem tisztán piaci haszonelven működő, azaz egyetemes szolgáltatásaikat.

Az egyetemes szolgáltatások finanszírozása kulcskérdés a Magyar Postának - mutatott rá Becsey Zsolt. A Magyar Posta bevételeinek döntő hányada ugyanis mindössze néhány, de jelentős cégnagyságú üzletfélnek nyújtott szolgáltatások által keletkezik. Ebből a nyereségéből finanszírozza a Magyar Posta a nem jövedelmező egyetemes szolgáltatásait.

Csakhogy további európai postai liberalizáció esetén ezeket a jól fizető nagy üzletfeleket igyekeznének elcsábítani a Magyar Postától azok a tőkeerős külföldi befektetők, amelyek betörhetnek addigi piacára. Az eddigi jövedelmétől ily módon eleső Magyar Posta helyett akkor már másnak kellene finanszíroznia az egyetemes postai szolgáltatások fenntartását: vagy az államnak, vagy a lakosságnak.

Ez tovább növeli a konvergenciaprogram miatti amúgy is jelentős pénzügyi terheket. Állami új szerepvállalás nélkül viszont csökkenne az egyetemes postai szolgáltatások színvonala, ami számos területi kohéziós zavart okozna a népességet amúgy is nehezen megtartó szegény régiókban.

Becsey Zsolt emlékeztetett arra: korábban, az általános szolgáltatási irányelv kialakításánál a fejlett tagállamok érzékenységére voltak tekintettel, nem az új tagállamokéra. Most viszont a felzárkózni igyekvő újak érzékenységével szemben nem mutatnak megértést a postai piacnyitást sürgető fejlettebb államok - mutatott rá Becsey a vitában a közlemény szerint.

MTI - fidesz.hu