- Egyes hírek szerint önt már nem is igazából személyes motivációk hajtják, hiszen azt mondják, már nem feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy ismét miniszterelnök legyen, sőt, akár Járai Zsigmondot is ajánlaná erre a posztra. Igaz ez?

- Mondatában két olyan szót használt, amelyet nem fogadhatok el. Azt mondta, hogy "nem feltétlenül ragaszkodik". Én se feltétellel, se feltétlenül nem ragaszkodom semmihez. A Fidesz egy demokratikus párt, ahol igyekszünk a lehető legjobb tárgyi és személyi döntéseket meghozni. Mindig is alávetettem magam ezeknek a döntéseknek, ez ezután is így lesz. Egyébként, ha már szóba hozta itt a volt jegybankelnököt, Járai Zsigmond urat, kétségkívül igaz, hogy a Fideszben, a Fidesz környékén a polgári táborhoz kötődő értelmiségiek, szakértők sorában több olyan személy is van, akire bátran rábízhatná Magyarország népe a kormányzás terhét és munkáját.

- Honnan jött most elő az előrehozott választások ötlete? Még tavaly nyáron ön azt mondta, hogy nem a Gyurcsány-kormányt akarják megbuktatni, csak annak a csomagját. Azután jött a szakértői kabinet felvetése, és éppen velem beszélgetett itt a stúdióban, amikor azt mondta, hogy a szakértői kormánynak az a lényege, hogy az egy nemzeti egységkormány, tehát a pártok hátrébb lépnek, és azért lenne szükség egy ilyen összetételű kabinetre, mert az országot ez jobban ki tudja vezetni a pénzügyi válságból, mint a politikusokból összeálló kabinet.

- Az előrehozott választás gondolatát nem én vetettem fel. Először, ha jól emlékszem Martonyi János, utána Szabad György, az első szabadon választott parlament elnöke, és aztán pedig a Professzorok Batthyány Köre is. Azt is mondhatnám tehát, hogy a magyar - nem hatalompárti értelmiség - színe-java megszólalt ebben az ügyben, és nagyjából hasonló álláspontra jutottak. Én nem javasoltam előrehozott választást, csupán azt a véleményemet mondtam el, hogy szerintem - egyetértve az előttem szólókkal - Magyarország bajain leginkább ma egy előrehozott választás segíthetne, ezzel tudnánk elérni a szükséges gazdasági és politikai fordulatot, mert így a dolgok tovább nem mehetnek, változásra, fordulatra volna szükség.

- Hogyan lehetnének előrehozott választások? Ezt azért is kérdezem, mert ön mindannyiszor hozzáteszi, hogy alkotmányos keretekhez ragaszkodva képzeli ezt.

- Én csak arról tudok beszélni, hogy szerintem odáig jutott az ország, hogy egy évvel a legutolsó parlamenti választásokat követően egyre többen érzik úgy Magyarország polgárai közül, hogy előrehozott választásra volna szükség. Ma még nem tartunk ott, hogy hogyan, s miképp, ma még csak ott tartunk, hogy vajon ez így van-e, vajon ez megoldást jelenthetne-e? Vajon ez jó megoldást jelentene-e? Én csak ebben a vitában tudok részt venni. Ami pedig a hogyan jutunk el oda kérdését illeti, illetve az előző interjúrészletekből visszaidézett mondatait illeti, azt tudom mondani önnek, hogy megy az idő.

- Változott a helyzet?

- Mondhatnám, fokozódik. Mint az imperializmus régen. A Fidesz a maga részéről mindig az adott helyzetnek megfelelő megoldási javaslatokat próbál a kormányzó pártok figyelmébe ajánlani, hiszen alkotmányos eszközökkel, politikai és gazdasági fordulatot elérni elsősorban a kormányzó többségnek van módja, hiszen az ő kezükben van a parlamenti többség. Azt tehetnek a parlamenti többséggel, amit az alkotmány előír, tehát nagyon széles lehetőségeik vannak. Tudnak személyi változásokat előidézni, tudnak kormányzati változásokat előidézni, sőt, fel tudják oszlatni a parlamentet, és ki tudják írni az új választást. Én csak azt szerettem volna önnek most mondani, hogy mi alkalmazkodva a mindenkori helyzethez próbáltunk újabb és újabb lehetőségeket felkínálni a kormánykoalíciónak, hogy változtasson a parlamentarizmus szabályai szerint. Ezeket mindig elutasították.

- Ez mindig a másikon múlik. Az önök felajánlása azon múlik, hogy az MSZP mit lép, hogy Gyurcsány Ferenc mit lép?

- Azon múlik, hogy a kormánykoalíciós képviselők vannak többségben, mi pedig kisebbségben, és miután Magyarországon parlamentáris rendszer van, ezért a parlamenti kisebbség nem tud olyan döntést hozni, amely kötelező lenne a parlament többségnek.

- A parlamenti képviselők egyötödének aláírásával konstruktív bizalmatlansági indítvány tehető, amelyben meg kell nevezni az új miniszterelnök személyét.

- Ezen már túl vagyunk, hiszen egy ennél enyhébb változási kísérlet sem járt sikerrel, amikor egy egyszerű bizalmi szavazás történt a parlamentben.

- Ezt Gyurcsány Ferenc kérte maga ellen.

- Az teljesen mindegy. Történt egy bizalmi szavazás a parlamentben, ami lehetőség volt arra, hogy Magyarországon politikai és gazdasági fordulat, változás következzen be, de az MSZP nem élt ezzel a lehetőséggel. Ezek után előterjeszteni konstruktív bizalmatlansági indítványt, nincs értelme, hiszen egy bizalmi szavazáskor már kiderült, hogy függetlenül az ország számára szükséges változástól, az MSZP és az SZDSZ egyelőre nem hajlandó a szükséges döntést meghozni.

- Na de hátha azóta néhány MSZP-s vagy SZDSZ-es képviselő kihátrált.

- Nézze, a kormányzás is, a parlament is, meg a parlamentarizmus is komoly dolog. Erre utaló jeleket, amelyekről ön beszél, nem tapasztaltam, de egy ország sorsa nem lehet néhány kihátráló vagy áruló embernek a döntésétől függő. Magyarországnak arra van szüksége, hogy a fontos döntéseket előtte alaposan megvitatva, kiérlelve a jó álláspontokat, a szükséges döntéseket, nyíltan történjenek a változások.

- Higgye el, hogy nem kekeckedni akarok, én is átnéztem az alkotmányt és az összes idevágó jogszabályt, hogy milyen módon lehetne előrehozott választásokat tartani. Ehhez nagyon szoros kritériumok vannak meghatározva.

- Alkotmányosan szabályozott rendje van ennek Magyarországon.

- Mit tesz azért a Fidesz, hogyha azt mondja, erre van szükség, hogy ez megtörténjen?

- Eddig több dolgot tettünk. Ilyen volt, hogy az önkormányzati választásokkor felajánlottuk a kormánynak, hogy értse meg, hogy ez egy népszavazás lesz a kormány jövőjéről.

- Megkapták akkor a köztársasági elnök úrtól, hogy nem kellene összekeverni az önkormányzati választásokat a parlamenti választásokkal.

- Akkor lehetett volna változtatni, de a köztársasági elnök úr nem hiszem, hogy be akart volna avatkozni a Fidesz meg az MSZP párbeszédébe. Mi ezt egy lehetőségnek tekintettük, fel is kínáltuk - ezt elhárították. A bizalmi szavazást is elhárították, az egyre-másra szaporodó, a Kossuth téren, a mi felhívásunkra összegyülekező tömeg akaratát is elhárították, a szakértői kormányzás gondolatát is elhárították. Már csak egyetlen lehetőség maradt, amelyet én politikai értelemben kívánatosnak gondolok, vagy használhatónak vélek, ez pedig az, hogy a népszavazás során a kormány mostani politikájának lényegét alkotó néhány fontos kérdésben az állampolgárok egyértelműen fordulatot sürgessenek, és akkor szerintem a kormánynak ismét lehetősége lesz arra, illetve az MSZP-nek és az SZDSZ-nek lehetősége lesz arra, hogy a Magyarországon egyre többek által sürgetett változást, fordulatot végrehajtsa. Ha nem képes saját erőből ilyen fordulatot végrehajtani, akkor adja vissza a választópolgároknak a lehetőséget, hogy ők döntsenek, merre haladjon tovább Magyarország. Ami a népszavazást illeti: valóban, talán két kérdés kivételével a többi kérdést az Alkotmánybíróság tárgyalja. Én nagyon bízom benne, hogy a mi jogászaink helyesen értelmezték a helyzetet és az alkotmányt, és ebben a bizonyos hét kérdésben, minél több esetében nyílik meg a népszavazás lehetősége. Az Országos Választási Bizottságot nem szeretném bírálni, de nyilvánvalóan elfogult döntések, politikailag motivált döntések születtek. Elég szerencsétlen dolog egyébként, hogy az Országos Választási Bizottság a hosszú időn keresztül érvényes szakmai pályáról az utóbbi időben mintha átcsúszott volna politikai pályára.

- Ne kommentáljuk ezt! Azt már elmondta, hogy mire számít akkor, hogyha sikeres lesz a népszavazás. Mi lesz akkor, hogyha nem lesz sikeres? Átgondolja a Fidesz a stratégiáját? Átgondolja a következményeket, vagy megpróbálnak továbblépni?

- Először is mindig, minden fontos esemény után megpróbáljuk átgondolni a helyzetet meg a következményeket, de nem szeretek spekulálni, nem vagyok jós, én demokratikus parlamenti képviselő vagyok, aki megpróbál az ország helyzetéről őszintén, egyenesen beszélni, és azok számára, akik lehetőséggel bírnak, akiknek a kezében van a parlamenti többség, ésszerű javaslatokat és megfontolásokat felkínálni.

- Új többségről beszélt évértékelő beszédében. Mi lesz ezzel a bizonyos új többséggel? Ezt azért kérdezem, mert Navracsics Tibor egy tanulmányában arról ír, hogy a Fidesznek fel kell nőnie a feladathoz, mármint az új többség képviseletéhez, meg kell értenie az új többséget, felelősen kell képviselnie, még akkor is, ha közülük - mármint az új többség közül - sokan még elképzelhetetlennek tartják, hogy valaha a Fideszre szavazzanak. Hiteles politikai program szükséges, amely megmutatja, hogy van kiút a jelenlegi válságból a szabadság és a jólét felé.

- Mélyen egyetértek ezekkel a mondatokkal. Magam is úgy gondolom, hogy Magyarországon ma nem pártok állnak egymással szemben. Tehát nem fideszesek vitatkoznak MSZP-sekkel, nem baloldaliak vitatkoznak jobboldaliakkal, hanem a felhatalmazás nélküli kormánydöntések sorozatát meghozó, és ezzel az embereket megélhetési válságba taszító kormányzat áll szemben a magyar társadalom többségével. Ez az új többség, amely ideológiai, eszmerendszerbeli, a történelmi múlt szempontjából nagyon különböző képet és ábrát mutat. Azért felhatalmazás nélkül, mert például a vizitdíj bevezetésére senki sem hatalmazta fel a kormányt.

- Ők vannak kormányon.

- Tudja, a demokráciának az is egy fontos eleme, hogy a választópolgárok eldöntik, hogy milyen irányba haladjon az ország a következő négy évben. Ezért nem egyszerűen személyekre és pártokra szavaznak, hanem az ország jövőjére és irányára. Bemutatják a politikai szereplők, hogy szerintük milyen irányba kellene haladnia az országnak, és erre szavaznak az emberek.

- Ez a választási program. Aztán a kormányprogramot meg a parlamentben szavazzák meg a képviselők.

- Ön szerint a kettő elválhat egymástól?

- Szerintem nem válhat el egymástól, de a valóság számtalan példát mutat arra minden országban, Magyarországon is, minden kormány idején, hogy elvált.

- Néhány ponton még elfogadható, ha különbözőségek jönnek létre, mert négy év hosszú idő. De az, ami Magyarországon van, hogy maga a kormányfő is bevallja, hogy átverték az embereket, hogy hazudtak éjjel, nappal meg este, hogy elrejtették a valódi szándékokat, hogy nagy bravúrnak tartják, hogy sikerült az igazi papírokat úgy megírni, a terveket úgy megfogalmazni, hogy azok ne kerüljenek a nyilvánosság elé, nyilvánvalóan szervezett hazugság áldozatává váltak az emberek. Ilyenkor talán megengedhető az a kijelentés, hogy ma Magyarországon felhatalmazás nélküli kormányzás zajlik, mert erre a kormányzásra, ami most történik, senki sem hatalmazta fel a kormányt. Ezért azt gondolom, hogy az emberek ezt nem fogadják el, az új többség ezzel áll szemben, tulajdonképpen a saját méltóságát szeretné visszaszerezni, mert így rendes országban, becsületes állampolgárokkal egyetlen politikai párt vagy hatalom sem bánhat.


Nagy György András, Magyar Rádió


fidesz.hu