Illés Zoltán 2006. áprilisa óta bár nem országgyűlési képviselő, mégis, elszántan küzd a környezet védelméért. Orbán Viktor személyesen kérte fel az indulásra, de nem szerzett mandátumot, sőt, hatodik kerületi polgármester sem lett, mert október elsején 311 szavazattal lemaradt Verók István baloldali jelölt mögött. A hatodik kerület listavezetőjeként bejuthatott volna a testületbe, de úgy döntött, nem lesz önkormányzati képviselő, mert vállalni akarta a felelősséget vereségért. Továbbra is aktívan részt vesz a kerületi közéletben, három bizottságnak a tagja. Politikai munkája mellett környezetvédelemmel kapcsolatos tantárgyakat tanít a Közép-Európai Egyetemen, a gödöllői egyetemen, valamint az ELTE Szociológiai tanszékén. Közben vérre menő csörtéket vív a Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel a csepeli galvániszap ügyében, és néhány megdöbbentő adalékkal szolgál a Gondola olvasóinak a Nagymező utcai mélygarázs és a mecseki NATO-lokátor építéséről.

- Beszéljünk most a nagy figyelmet kiváltó csepeli galvániszap-szennyezésről. Politikai ellenfelei "közveszéllyel való riogatás" címén be is perelték.

- Először néhány alapvető dolgot szeretnék tisztázni. Például azt, hogy mit jelent a galvanizálás. Egy felületre egy másik fémfelületet visznek fel, bizonyos technológia révén. Ennek melléktermékeként veszélyes hulladék keletkezik, amit galvániszapnak hívnak. Ez tele van nehézfémekkel, amelyek súlyos egészségromlást idézhetnek elő: rákot okoznak, tönkreteszik a légzőszerveket, károsítják a magzatot. A galvániszapból 1200 tonna található két csepeli telephelyen: az egyik helyen négyszáz, a másikon nyolcszáz tonna. Elszállításuk költsége mintegy negyvenmillió forint lenne, a talaj megtisztítása 150-200 millió. Ennek az összegnek a kifizetésére, pontosabban megelőlegezésére nem hajlandó a környezetvédelmi tárca, mely évente ötvenmilliárd forint felett rendelkezik. Kérdés, hogy kinek áll érdekében ez a bűnös halogatás. A szocialista többségű csepeli önkormányzathoz már 2003-ban bejelentés érkezett a galvániszapról, mégsem történt semmi, annak ellenére, hogy Németh Szilárd fideszes képviselő már ekkor interpellált a parlamentben, és később is állandóan igyekezett felhívni a figyelmet a veszélyes anyagra. De 2003-ban még tartottak, még nem rohadtak szét a műanyag zsákok és a konténerek, melyekben a galvániszapot tárolták. Múlt az idő, mégsem történt semmi, azután sem, hogy bebizonyosodott: a felszámolás alatt álló Fríz Kft tulajdonosa, mely a galvániszapot termelte, egy hajléktalan ember, aki harmincezer forint nyugdíjból él, és nem lehet kártérítésre kötelezni. Ez meglehetősen gyanús körülmény, sejteni lehet, hogy a háttérben spekuláció és súlyos törvénysértés állhat.
Ez az ember, aki feltalálónak mondja magát, és állítólag új eljárást dolgozott ki a galvániszap ártalmatlanná tételére, azt állítja, hogy a cége más helyről szállította Csepelre a szennyező anyagot. Ez meglehetősen valószínűtlen. Két változat lehetséges. Az egyik, hogy a cég pénzt kapott azért, hogy átvegye a veszélyes hulladékot, melyet illegálisan Csepelre szállítottak az aszódi hulladéklerakó helyett, ahol komoly összegért szabadították volna meg a céget a 1200 tonna galvániszaptól.
A másik, valószínűbb változat, hogy a szennyező anyagot senki nem szállította el, hanem mindig is ott volt, hiszen a szállításokra nem kért soha senki, semmiféle útvonalengedélyt. Gyanítani lehet, hogy a Csepel Művek területén működő valamelyik üzem termelte a galvániszapot, hiszen itt kerékpárgyártás és varrógépgyártás folyt, ahol a galvanizálás technológiáját használták. Nem zárom ki a lehetőségét, hogy a Csepel-Swinn termelte az iszapot, melynek tulajdonosa az a Szemjon Mogiljevics volt, aki Szeva bácsiként híresült el különböző maffia-gyanús üzelmeiről. Azt hiszem, ebben a környezetvédelmi botrányban van egy másik szál is, melyet a titkosszolgálatoknak kellene felderíteniük.

- A hulladék ott van, ezt senki sem tagadja, mégsem történik vele semmi évek óta, arra hivatkozva, hogy nem is veszélyes. Miért?

- Valami mégiscsak történt. A környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós utasította a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi hatóságot, hogy jelentsen fel engem rémhírterjesztésért. Ez elképesztő, tekintettel arra, hogy a csepeli önkormányzat felkérte az aszódi, korszerű hulladéklerakót üzemeltető kft-t, hogy végezzen vizsgálatokat. A cég megbízta a Bálint analitika Kft-t, mely szakszerű laboratóriumot üzemeltet, és akkreditált méréseket végez -, a galvániszap és környezete vizsgálatával. Az eredmény katasztrofális: kimutatták a nehézfémeket, nemcsak az iszapban, de a talajmintákban és a vízmintákban is. A néhány napja elvégzett talajfúrások, melyek lehetőséget nyújtanak az első komoly mintavételre, ugyancsak ezt a megállapítást támasztják alá. Tekintettel arra, hogy a telep egy-másfél kilométerre van a Csepel-szigeti ivóvízbázistól, ebben a pillanatban százezer ember ivóvizét veszélyezteti. A hivatalos szakértői bejelentés szerint azonnali beavatkozásra van szükség, hogy a katasztrófát el lehessen kerülni. Ugyanakkor a Duna mintegy százötven-kétszáz méterre van, és ha valami nem történik, Magyarország ugyanúgy szennyezni fogja a folyót, ahogy 2003-ban Románia tette a Tiszával, Nagybányán.

- Még mindig nem értem a környezetvédelmi tárca, és személyesen Persányi Miklós álláspontját az ügyben.

- Ennek három oka van. Persányi időszakában, akit a Népszabadság nevezett PR-sányinak, a környezetvédelem, a vízügy és a természetvédelem struktúráját szétverték. Eladták az ingatlanjait, elbocsátották a dolgozóit, és a meglévő létszám egyszerűen nem alkalmas a feladatai ellátására, bár az EU ezt megköveteli tőlünk. Óriási papírmunka zúdul a megfogyatkozott apparátusra, amely ezt nem tudja ellátni. A strukturális problémához járul a "jogi csűrcsavar", mely oda vezetett, hogy a tárca ötvenmilliárdos költségvetéséből képtelenek voltak elkülöníteni egy környezetvédelmi katasztrófaalapot. Most arra hivatkoznak, hogy majd a felszámolás alatt álló Fríz Kft-től hajtják majd be a veszélyes hulladék elszállításának és ártalmatlanná tételének költségeit. Vagyis a környezetvédelmi tárca még arra sem hajlandó, hogy meghitelezze a költségeket. Nyilvánvaló, hogy erre a negyvenmillió forintra más célból, például propaganda költségként van szükségük. Számolni kell továbbá az emberi tényezővel is. Persányi Miklós, kollégái vélekedése szerint is, roppant hiú ember. A sajtótájékoztatón, melyet február 11-én, vasárnap tartottam, felszólítottam arra, hogy vitesse el a galvániszapot, és hozzon létre központi katasztrófalapot, végül pedig kilátásba helyeztem, hogy kérni fogom az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága fideszes tagjának közbenjárását is az ügyben. Közöltem azt is, hogy ha Persányi Miklós nem tudja elhárítani Csepelen a veszélyt, akkor mondjon le. Nyilvánvaló, hogy ez a hiú politikus retteg attól, hogy elveszíti a tárcáját. Azért kerülte világéletében a konfliktusokat, bár tudja, mit kellene tennie, mert nincs komoly politikai támogaottsága sem az SZDSZ-ben, sem az MSZP-ben. Ezért végig csak úgy tett, mintha csinálna valamit, közben pedig lapított. Állatok fejét tudja simogatni, de képtelen hatékonyan szabályozni a hulladékgazdálkodást. Ez az oka annak, hogy most feljelentett a bíróságon, annak ellenére, hogy a tárcának semmiféle mérési adat nem állt a rendelkezésére. Ugyanakkor a helyieknek ugyanaz a véleménye, mint az enyém, a szocialista többségű csepeli önkormányzat pontosan ugyanígy foglalt állást, hogy a galvániszap miatt katasztrófaveszély áll fenn.

- A hatodik kerületben is hasonló a helyzet, mint Csepelen: a környezetrombolás, melyet egy mélygarázs indokoltatlan felépítése, és a fák tönkretétele jelentene a Nagymező utcában, korrupció-gyanús tranzakciókkal fonódik össze.

- A szabadrablásos kapitalizmus, mely Magyarországon az elmúlt időszakban kialakult, lassan a végéhez közeledik. Már nincs mit elkótyavetyélni. Utoljára maradtak bizonyos típusú ingatlanok a belső pesti és budai kerületekben. A kórházak átjátszása, a kormányzati negyed felépítésének terve mind ezt a tendenciát jelzi. De beszéljünk a Nagymező utcáról. Itt az ég világon semmi sem indokolja mélygarázs építését. Forgalomtechnikailag megoldhatatlan feladat elé állítaná az autósokat, hiszen az Andrássy úton lelassulna a forgalom. De azt is figyelembe kell venni, hogy a közelben két emeletes garázsház van, melynek a kihasználtsága legföljebb negyven százalékos. Azok, akik ott laknak, nem viszik a mélygarázsba a kocsijukat, hiszen ingyenesen parkolhatnak. De a környékre látogatók is inkább a felszínen próbálnak maguknak parkolóhelyet találni. Ahhoz, hogy a drága föld alatti garázsok megteljenek, módosítani kell a rendeleteket, vagyis meg kell tiltani a felszíni parkolást, illetve "dugódíjjal" kell a föld alá kényszeríteni a kocsikat, úgy, mint Londonban. Kérdés, hogy ezek után kinek lehet az érdeke, hogy kétmilliárd forintot költsön egy ilyen létesítményre.

- Kinek éri meg, hogy mélygarázst építsen ilyen irdatlan összegekért?

- Vác és Sopron példájából tudjuk, ahol a Nagymező utcához hasonlóan német cégek vállalkoztak mélygarázs építésére, hogy miről lehet szó. E cégek mögött valószínűleg magyar nagytőkések állhatnak. Feltételezésem szerint különböző eltitkolt tranzakciókra kívánták felhasználni ezeket a céltalannak és ráfizetésesnek tűnő beruházásokat. Bizonyítani nem tudom, de nem zárom ki, hogy fiktív számlákkal kívánnak manipulálni, azaz egy nagy volumenű munkában ellenőrizhetetlen költségeket akarnak elszámolni. Sopronban és Vácon is sötét üzelmek kerültek napfényre a mélygarázs építések kapcsán, hiszen a pénzügyi konstrukció kifejezetten hátrányos volt az önkormányzatok számára. Sopronban egyébként egy szerződés a garázsépítő társaság tulajdonába jutatta volna a fölötte lévő területet. Nincs kizárva, hogy a Nagymező utcában is ezt tervezik, és a teraszok céljára kívánják bérbe adni, vagy eladni az ottani éttermeknek és kávéházaknak. A Nagymező utcában a legnagyobb gondot az jelenti a beruházónak, hogy az ott található fasor védett, nem lehet kivágni. A hatodik kerületi jegyző azonban törvénytelenül bár, de kiadta kivágásukra az engedélyt. Ezt támadták meg a helyi polgárok. Ennek hatására, mivel közben a Fővárosi Főügyészség is kimondta, hogy a fák kivágása törvénytelen, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal hatályon kívül helyezte a vágási engedélyt. Most a szocialista többségű tizenharmadik kerület jegyzőjének kell döntenie az ügyben. De két napja a hatodik kerületi polgármester arról tájékoztatott, hogy egy szakértő minden felkérés nélkül szakvéleményt adott neki arról, hogy a fák súlyosan betegek, ezért az életveszély elkerülése érdekében kell kivágni őket.

- Vagyis Csepelen nincs életveszély, csak a Nagymező utcában...

- Ha sokat ásnak, tényleg előidézhetik, ugyanis félő, hogy a mélygarázs építése során megbolygatják a több, mint száz éves házak alapjait, s annak katasztrofális következménye lehet. A házakról senki nem végzett statikai felmérést, vagyis ha kárt okoznak az épületekben, a lakók nem követelhetnek kártérítést.

- A környezetvédők jót akarnak, mégis rossz hírbe keverednek. Elérték, hogy a Zengőn ne legyen NATO-lokátor. Mi a kifogásuk a Tubes csúcsa ellen, mely már amúgy is katonai terület?

- A Zengő szimbolikus üggyé, a hazai környezetvédelem egyik legnagyobb sikerévé vált. Ami a Tubest illeti, figyelembe kell venni azt a tényt, hogy erre a nagykapacitású, több száz kilométerre "ellátó" radarállomásra az ég világon semmi szükség nincs a Mecsekben. Mivel Szlovénia NATO tag, ahol tömérdek magas és kopár hegycsúcs van, ott el lehetne helyezni a radart, ha valóban olyan fontos a megépítése. A saját légierővel nem rendelkező Szlovéniának nincs kifogása a radar ottani telepítése ellen, hiszen a ljubjanai kormány amúgy is felkérte a magyar légierőt, hogy járőrözzön arrafelé is, mert ez számukra a legtakarékosabb megoldás. Felmerül a kérdés: miért akarják, hogy mindenképpen a Mecsekben épüljön fel a radarállomás? Nos, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának egyik meghallgatásán a Magyar Honvédség egyik ezredese elárulta a titkot. Arról van szó, hogy mecseki radar "gebinben" a civil légirányítást is elvégezné. Pontosabban: navigálná azokat a mintegy háromezer méter magasban repülő kisrepülőgépeket, melyekkel a magyar milliárdosok járnak az Adriára, Olaszországba. Ma ezen a dél-magyarországi területen a kisgépek számára nincs radarirányítás, ezért már több kisrepülő viharba került és lezuhant.

- Elképesztő. Vagyis néhány tucat milliomos miatt akartak jóvátehetetlen kárt okozni a Mecsekben?

- Minden jel szerint erről van szó. Az érdekek kedvéért gátlástalanul áthágják a törvényt, a Mecsekben ugyanúgy, mint a Nagymező utcában vagy Csepelen. Terézvárosban napról napra változik a helyzet. Az interjú után derült ki, hogy a Nagymező utcaiak Érdekvédő Egyesülete eredményesen tiltakozott a mélygarázs ellen, és sikerült meghátrálásra kényszeríteni az építő céget és az ingatlanspekulációkkal több ügyben is gyanúsított, MSZP többségű önkormányzatot, Február 21-én tüntetést tartottak a VI. kerületi Polgármesteri Hivatal előtt, ahol az összegyűlt környezetvédők kifütyülték az utolsó pillanatban is a Nagymező utcai fák betegségére és életveszélyes voltára hivatkozó Verók István polgármestert. Bajor Zoltán alpolgármester a gyűlésen megnyugtatta az érintetteteket: hamarosan megindul a "pesti Broadway" helyreállítása, a területet birtokba vehetik a sétálók és a teraszok vendégei, anélkül, hogy alattuk - teljesen feleslegesen - autók parkolnának.

gondola.hu - fidesz.hu