- Milyen március 15-ére számít?

- Nyugodtra számítok, ahol mindenki maga döntheti el, hogyan, kikkel és hol ünnepel.

- Kiviszi a családját a Fidesz-nagygyűlésre?

- Mindig igyekszem kivinni a családomat ezekre a rendezvényekre. Október 23-án is ott volt a feleségem mind az öt gyermekemmel a tömegben, amikor a rendőrök megtámadták a békés ünneplőket.

- Nem fél a zavargásoktól?

- Ha a kormány nem uszítja rá a rendőreit a békésen ünneplőkre, akkor nem lesz rendbontás.

- Apropó, bontás! Jó ötlet volt kordont bontani?

- A kordonbontás becsületbeli ügy volt. 1989-ben megfogadtuk, ha megfosztanak minket a gyülekezési és szólásszabadságunktól, akkor először fölemeljük a szavunkat, s ha ez sem segít, akkor cselekszünk. Ehhez tartottuk magunkat a kordon lebontásával is.

- És ha ezért megbüntetik? Leüli vagy fizet?

- A hatalmat gyakorlók most kirakatperre készülnek. Harcolni fogunk a bíróságon is. Egyelőre nem gondolkodom azon, mi lesz akkor, ha veszítünk. Szívesebben adok beteg vagy szegény gyermekeknek a fizetésemből, mint a feneketlen költségvetési kasszába. Remélem, hogy nem minket marasztalnak el, hanem azt a kormányt, amelyik megfosztotta az embereket a jogainak gyakorlásától. Egyébként mindenre készen állunk.

- Leülne Gyurcsány Ferenccel, mint a szocialisták elnökével egy tévévitára?

- Ilyen vita már volt, a miniszterelnök gátlástalanul hazudott. Ezek után semmilyen vitának nem látom értelmét vele.

- Korábban azt állította, hogy még sosem hazudott. Készséggel elhisszük, de azért erősítse meg nekünk is: tényleg sosem hazudott?

- Olyan biztosan előfordult már, hogy önök kerestek engem telefonon, és azt üzentem vissza, hogy éppen tárgyalok, miközben ez nem volt igaz. Utólag is elnézést kérek. Nem állítom, hogy ilyesmi nem szokott előfordulni. De ez nem azonos azzal, hogy az ember becsapja a választópolgárokat az ország költségvetését, a szociálpolitikát, az adórendszert és az eladósodottságot illetően.

- Ön szerint kitart a mostani kormány 2010-ig, illetve van még valami a Fidesz eszköztárában Gyurcsány megbuktatására?

- Nem nekünk kell megbuktatni a miniszterelnököt, hanem az alkotmányos eszközökkel rendelkező parlamenti többségnek lehetett volna már régen menesztenie. Azt szeretnénk, ha demokratikus eszközökkel a parlamenti többséget birtokló szocialisták föloldanák az ország gazdasági és politikai válságát. Fordulatra van szükség, hiszen világossá vált az önkormányzati választások során, hogy létrejött egy új többség, amely nem akarja a jelenlegi kormány útját járni, nem gyenge, hanem erős Magyarországot akar. Az emberek politikai változást igényelnek. Most már csak egyetlen demokratikus eszköz van, amivel élhetünk: a népszavazás.

- Megbocsásson, de egyetlen törvényben sincs benne, hogy az önkormányzati választások többről szólnának, mint a helyi képviseletekről.

- Azt javasoltuk a szocialistáknak, lássák be, hogy a mostani feszült helyzetben a választók nemcsak a polgármesterjelöltekről mondanak véleményt, hanem szükségszerűen a kormányzatról is. Ezt elutasították.

- A minap a TV2-ben azt mondta, hogy előbb pénzt kellene tenni a magyar egészségügybe és csak utána megreformálni. Jó ötlet, ez érvényes lehetne az oktatásra és a közigazgatásra egyaránt. De állítólag üres a kassza. Ön miből osztogatna?

- Amíg nem áll rendelkezésre elegendő pénz a reformokra, nem érdemes belekapni, mert csak káosz és zűrzavar lesz a vége. Először fel kell tölteni a kasszát. Úgy lehetne ezt megtenni, hogy csökkentik az adókat és a járulékokat. Ahogy mi is tettük kormányzásunk idején.

- Komolyan gondolja, hogy azok, akik eddig egyáltalán nem fizettek adót, az alacsonyabb járulékokat befizetnék?

- 30 százalék a szürkegazdaság. Szerintem ebből legalább 20 százalék fizetne, ha csökkentenék a járulékokat. Ez óriási bevételt jelentene.

- Ez csak feltételezés.

- Igen, de az életből fakad. A szürkegazdaságban élők java szenved a mostani helyzetben. Mindenki szeretné rendesen megkapni a fizetését, és tisztességesen befizetni a járulékokat. Ehhez képest ma sokan megpróbálnak papíron kevesebbet, a valóságban pedig többet keresni vagy fizetni. Ez senkinek nem jó.

- De az sem, ha bárkit az otthonában zaklatnak. Egymás után szerveznek tüntetéseket kormánypárti politikusok lakásai előtt. Mit szólna, ha baloldali tüntetők az otthona előtt szidalmaznák önt?

- Engem például helikopteres lesifotósok szoktak zaklatni. Nem örültem neki.

- Nemrég olyasvalakinél tüntettek, aki néhány napja még fideszes volt. Egyszerűen csak kilépett a Heves megyei frakcióból.

- Nyilván nagyon sok embert fölzaklatott, hogy a polgári érzelmű emberek bizalmát kérte az önkormányzati választáson, de az első nehéz alkalommal elgyengült, és átállt az MSZP-hez. A szocialista párttal az árulás előtti napon írásos megállapodást kötöttünk arról, hogy elfogadjuk a költségvetést, és feloszlatjuk a közgyűlést. Este kezet rázunk erre, reggel pedig hátba szúrnak. Ennek a történetnek a legnagyobb tanulsága, hogy nem érdemes megállapodni a szocialistákkal.

- Nem kellene a tüntetőket ezekről a demonstrációkról azért csak lebeszélni?

- Az emberek Magyarországon nagykorúak. Tudják, hogy mit csinálnak. Sohasem szerettem a szocializmus atyáskodását, amikor mindig mindent a fejesek mondtak meg. Azt, hogy mi a helyes, azt is, hogy mi a szép.

- Ön biztosan tudja, hiszen majd' 20 éve a politika élvonalában mozog. Ennyi idő alatt biztosan rengeteg barátot, de ellenséget is szerzett. Házon belül is.

- Ez minden szakma esetében így van. Időnként kellemesen, néha pedig kellemetlenül csalódunk a másikban. Összességében úgy érzem, hogy megrázóan rossz élmény még nem ért. Persze vannak olyanok, akik nem szeretnek. Egyesek az arcomba vágják ezt, mások névtelen leveleket küldözgetnek. Ha a mérleg két serpenyőjét nézem, akkor sokkal több szeretetet, biztatást, elismerést kaptam, mint rosszat. Ezért van az, hogy minden nehézség ellenére is boldog embernek érezhetem magam.

- Élvezi a munkáját? Ki tud belőle kacsintani és egyszerű állampolgár lenni?

- Szerencsés vagyok, mert sok mindent láttam már életemben. A mi szakmánkban több a szépség, mint a rútság. Dacára annak, hogy Magyarországon ezt ma nem így gondolják. Ha most valaki megkérdezné, hogy melyik a legkevésbé megbecsült szakma hazánkban, akkor biztosan sereghajtó lenne a politikusi. Ennek oka, hogy hatalomra került egy olyan csoport, amely kiváltságokat követel, és vasfüggönnyel védelmezi a kiváltságait. Egy új arisztokrácia. Ez taszítja leginkább az embereket a politikától. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, s újra bizalom alakuljon ki az emberekben a politika irányába, fordulatra van szükség.

Blikk - Fodor Borbála, Volly György

fidesz.hu