— Ellenzéki körökben nagyon átlátszó politikai támadásnak tartják, hogy éppen akkor nyilvánítja a Fideszt antiszemitává a miniszterelnök, amikor a kormány 70 százalékos népszerűségvesztést könyvelhet el. Ön, aki 1992-ben útjára indította a Tégy a gyűlölet ellen mozgalmat, hogy látja ezt?

— Egy súlyos válságba került kormány elterelő hadműveletéről van szó. Az ilyen manőverek demokratikus jogállamban eleve elfogadhatatlanok. De ennél is sokkal nagyobb, ha visszaélnek a nácizmus és antiszemitizmus áldozatainak emlékével, mintegy meggyalázva azt. A XX. század talán legnagyobb tragédiáját használják fel figyelemelterelésre, és arra, hogy bűnbakokat jelöljenek ki maguk hibáztatása helyett. Mindazok nevében mondom, akik rokonai, családjai a soában elpusztultak: ez elfogadhatatlan. Tudomásom szerint a miniszterelnök családját nem irtották ki. Az én családom jó részét igen.

— Hogyan gondolkodhat az ügyről a hazai zsidó közösség?

— Biztos, hogy sokan osztoznak felháborodásomban, még ha ez a kérdés rendkívül érzékeny volta miatt nem is fejeződik ki.

— Nyugaton közkeletű az antiszemita-kártya használata?

— Fejlett országokban nagyon ritkán fordul ez elő. Amikor Franciaországban antiszemita hullámról beszélnek, az tényekkel támasztható alá. Ilyen cselekmény az, amikor rendszeresen meggyaláznak zsidó temetőket, robbantást hajtanak végre zsidó iskola előtt. Hazánkban az antiszemitizmust még mint véleményt sem fogalmazza meg nyilvánosan szinte senki. Rólam köztudomású, hogy az első voltam, aki kezdeményezett valamit a kirekesztések ellen. A Tégy a gyűlölet ellen mozgalom a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen indult meg, olyan időben, amikor a későbbi szélsőjobb erő még az MDF-ben, az akkori vezetőkormánypártban volt, illetve amikor egy buszmegállóban baseballütővel agyonvertek egy roma fiatalembert. Ha Magyarországon ma erős lenne a szélsőjobboldal, a MIÉP benn volna a parlamentben.

— A Gyurcsány házaspár most azt bizonygatja, nem akarták lejáratni az országot, mégis nehéz volna máshogy értelmezni a nyugati nyilatkozatot. Nem mellékes, hogy eddig azt hallottuk sűrűn: a Fidesz az Európai Parlamentig szélesíti ki a honi belpolitikát...

— Szociológusként úgy látom, a magyar társadalom iszonyúan visszafogottan reagál arra, ami vele történik. Végletes legitimációs, politikai, gazdasági, társadalmi, morális krízis van az országban. S ennek olyan súlyos megnyilvánulásai vannak, hogy szétverik az egészség ügyet, az oktatást, nem beszélve a jövedelmek csökkentéséről, aminek következtében a lakosság két harmada vagy már leszakadt, vagy marginalizálódik, és okkal gondolja, hogy gyermekei jövője és biztonsága is veszélyben van. Amikor Franciaországban csak bejelentették, hogy hozzányúlnak a társadalombiztosításhoz, hetekig tartó sztrájkhullám következett be. Hat évig tartott, amíg a nyugdíjrendszer pusztán korhatárt és kedvezményeket érintő módosításáról tárgyalni kezdtek. Persze nálunk is növekszik az indulat, abban azonban antiszemita kifejezések nem váltak jellemzővé.

— Mit fog gondolni a nyugat? Hogy Óriási lehet itt a szélsőségesség? Netán kint is lelepleződik a gyurcsányizmus?

— Senki előtt nem lehet kétséges, hogy a kormányfő elsősorban kifelé akart üzenni vádaskodásaival. Ez annál felháborítóbb, mivel teljesen evidens: magyar kormány nem tudja teljesíteni, amit vállalt. A nyugat nem vesz be ilyen súlyú felvetéseket konkrét bizonyítékok nélkül. Egyetlen felmérés sem mutatja, hogy az antiszemitizmus terjedne Magyarországon.

— Ízlésesnek tartja, hogy a miniszterelnök "bedobta "felesége származását is? Méghozzá egy brosúra históriával összefüggésben tette ezt, éppen ő, aki egy könyvben maga vallott fondorlatosan megtervezett kommunikációs akcióiról...

— Magyarországon szólásszabadság van, amelynek viszont határt szab a gyűlöletkeltő szövegek tiltása az alkotmány és a törvények passzusai szerint. Ha ilyesmit osztogatnak az utcán, akár antiszemita, akár romaellenes, és én elveszek egy ilyen röplapot, akkor egyszerűen feljelentem a terjesztőjét. Ez volna minden állampolgárnak a kötelessége.

— Csakhogy éppen a Dobrev Klárával történt brosúraeset is azt "hivatott" bizonyítani, hogy antiszemita a Fidesz.

— Ez önmagában is abszurdum. Hiszen például az Orbán-kormány idején tették emléknappá a kárpátaljai magyar zsidók elhurcolásának dátumát.

— Március 15.?

— A nemzett ünnepen az egyet len érzékeny pontot az Árpád-sávos zászlók jelentenék. Én arra kérnék mindenkit, hogy mivel a magyar nemzeti lobogó éppen 1848. március 15-én született, az egész országot lepjék el a nemzeti színű lobogók! Az Árpád-ház zászlóját a márciusi ifjak változtatták piros-fehér-zöldre, amelyben a zöld a reményt fejezi ki. Ha valamire minden magyar állampolgárnak szüksége van ma, az éppen a remény.

Joó István, Magyar Nemzet