"Tajvannak függetlennek kellene lennie" - jelentette ki vasárnap Csen a részvevők nagy éljenzése közepette egy tajvani függetlenségpárti társadalmi szervezet létrejöttének negyedszázados évfordulója alkalmából adott tajpeji banketten. "Tajvan önálló ország, nem tartozik a Kínai Népköztársaság szuverenitása alá" - tette hozzá, majd kijelentette, hogy új alkotmányra lenne szükség, olyanra, amely rögzíti ezt. Szavai szerint meg kellene változtatni a tajvani állami intézmények és vállalatok nevét is oly módon, hogy a kínai jelző helyett, a tajvani szerepeljen bennük.

"Aki megpróbálja elszakítani Kínától egyik tartományát, Tajvant, bűnözőként vonul be a történelembe" - reagált Csen beszédére Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) kínai külügyminiszter Pekingben, tajvani újságíróknak adott nyilatkozatában. "A kínai Népi Felszabadító Hadsereg élesen ellenzi Tajvan függetlenné válását, és meg fogja védeni Kína egységét" - figyelmeztetett a hadsereg egyik parlamenti küldöttje Pekingben az Országos Népi Gyűlés ülésszakán. Csen beszéde kedvezőtlenül hatott a tajvani piacokra: a TAIEX tőzsdei index 3,74 százalékponttal visszaesett hétfőn, s a tajvani dollár is gyengült.

A kínai kommunisták és a kínai nacionalista Kuomintang hosszas polgárháborúja végén az utóbbi Tajvan szigetén talált menedéket a szárazföldön győzedelmes kommunisták elől. A kínai szárazföldtől 150 kilométernyire lévő Tajvan 1949-től lényegében önállóvá vált a Kuomintang vezetése alatt, de a nacionalisták sohasem akarták elválasztani az általuk uralt szigetet Kínától. Mindig hangsúlyozták, hogy Tajvan Kína része, és ebben lényegében egyet is értettek velük a pekingi kommunista kormányok. Abban nem volt egyetértés, kinek kell vezetnie Kínát, beleértve Tajvant is. Mind a pekingi, mind a tajpeji kormányok egész Kína és Tajvan kormányának tartották magukat, olyannyira, hogy Tajvan hivatalos neve mind a mai napig Kínai Köztársaság.

A nyolcvanas évek végén jött létre Tajvanon a Demokratikus Haladó Párt, amely a sziget nemzetközi jogi különválásának, a függetlenség kikiáltásának célját írta zászlajára. A Demokratikus Haladó Párthoz tartozó Csen 2000-es elnökválasztási győzelmével, majd a 2004-es elnökválasztáson aratott újabb győzelmével előtérbe került a sziget politikájában a függetlenségi gondolat, és ez még inkább kiélezte Peking és Tajpej viszonyát.

Kína katonai támadással fenyegeti Tajvant arra az esetre, ha kikiáltja a függetlenségét. A katonai invázió veszélye miatt és a status quo fenntartásában érdekelt legfőbb szövetséges, Washington intelmei nyomán a Demokratikus Haladó Párt és az elnök visszafogta az utóbbi években függetlenségi propagandáját. Egyes megfigyelők azzal magyarázzák Csen új keletű szókimondását, hogy meg akarja erősíteni saját helyzetét és pártjának támogatói táborát, miután pártjának és családjának korrupciós botrányai alaposan megtépázták a tekintélyét, és leapasztották híveinek számát a decemberi parlamenti és a jövő évi elnökválasztás előtt.

MTI - fidesz.hu