Brüsszeli vélemények szerint Csehország - Lengyelországgal és Nagy-Britanniával együtt - a legszkeptikusabb az uniós alkotmány ügyében, így ez a nyilatkozat akár kedvező előjel is lehetne a problémakör rendezésére irányuló erőfeszítések szempontjából. Azonban a "szűkebb hatókört" korántsem minden tagállam pártolja, s még kevésbé van egyetértés a részletekben. Ráadásul Topolánek azt is közölte, hogy országa a gyorsaságnál fontosabbnak tartja a minőséget, azaz hogy "jó" alkotmány szülessen: márpedig az EU soros német elnöksége nagy hangsúlyt fektetne a minél gyorsabb megállapodásra, hogy legyen idő az új alkotmányos szöveg ratifikálására, s így az még 2009 nyara, a következő európai parlamenti választások előtt érvénybe léphessen.

Barroso konstruktív szerepre kérte a cseh miniszterelnököt, azzal érvelve, hogy ha az EU-alkotmány ügyében nem születik megegyezés, akkor az meggyengítené a szervezetet. Mint hozzátette, Európát nem a túlközpontosítás, egy "szuperállam" kialakulásának veszélye fenyegeti, hanem ennek éppen ellenkezője, egyfajta széttöredezés.

Csehország azon hét EU-tagállam közé tartozik, amelyek az eredeti uniós alkotmány 2005 május-júniusi francia és holland elutasítása után egyszerűen elnapolták a ratifikálást.

A 2005 óta tetszhalott EU-alkotmány átdolgozására két különböző koncepció alakult ki. Az egyik szerint az eredeti alkotmányt egy "minimális" változattal, egy szűkebb hatókörű szöveggel kell helyettesíteni, amely az intézményi reformokra koncentrálna (szavazási rendszer egyszerűsítése, minősített döntéshozatal kiterjesztése, egy saját EU-külügyminiszteri poszt létrehozása), legalább azt lehetővé téve, hogy az EU a jelenleginél hatékonyabban működjön. A másik viszont új területekkel is bővítené a szöveget (szociálpolitika hangsúlyozása, a klímaváltozás elleni harc fontossága, stb.), hogy az eredeti változatot elutasítókat meg lehessen győzni az EU-alkotmány hasznáról.


MTI - fidesz.hu