Akárcsak a tárgyalások első napján, szerdán, ezúttal is alig 45 perccel a kezdés után felállt az asztaltól Haragucsi Koicsi japán és Szong Il Ho észak-koreai képviselő, s ezzel megszakadtak a Phenjan hanoi nagykövetségén zajló megbeszélések. Érdemi döntés nem született a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását akadályozó kérdések rendezésében. Japán diplomáciai források szerint csupán abban állapodtak meg, hogy ismét találkoznak, de konkrét időpontot sem jelöltek ki. A tárgyalásokra az észak-koreai nukleáris programról szóló hatoldalú tárgyalásokon februárban született megállapodás keretében került sor, amelyben Phenjan ígéretet tett a jongbjoni atomerőművének leállítására energiasegélyek és más ösztönzők fejében.

A megbeszélések első napján azért szakadtak meg a tárgyalások, mert az észak-koreai tárgyalók felháborodva fogadták azt, hogy a japán fél a kétoldalú kapcsolatok javításának előfeltételéül szabja az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok sorsának tisztázását. Haragucsi ennek ellenére azt mondta, hogy a japán küldöttség ismét a tárgyalások homlokterébe állítja az elrabolt polgárok ügyét, hogy álláspontja biztosan eljusson a phenjani vezetőkhöz. Haragucsi készségét fejezte ki, hogy Japán konkrét lépéseket tesz a háborús múltat övező kérdések lezárására. Aszo Taro japán külügyminiszter úgy jellemezte a kialakult helyzetet, hogy a két fél által felvetett kérdések "párhuzamos vágányokon" haladnak.

Az észak-koreai hatóságok 2002-ben ismerték el, hogy az 1970-80-as években elraboltak 13 japán állampolgárt az észak-koreai kémek kiképzéséhez. Phenjan öt túszt szabadon bocsátott, a többiekről pedig azt állította, hogy időközben elhunytak. Japán bizonyítékokat követelt erre, Phenjan azonban lezártnak tekinti az ügyet, és kártérítést követel az 1910-től 1945-ig tartó gyarmatosítás idején történtekért, elvárja továbbá Tokiótól kérjen mindezért bocsánatot, legfőbbképpen azért, hogy több ezer koreai nőt kényszerített szexuális rabszolgaságra katonai bordélyokban.

MTI - fidesz.hu