A portfolio.hu elemzése szerint a visszaesést részben az okozta, hogy a kormányzati beruházások választási ciklikussága módosult: ezúttal a központi projektek 2004-2005-ben futottak igazán, majd utána a költségvetés siralmas állapotára, illetve az autópálya-építési projektek megcsappanására tekintettel visszaestek.

A lap szerint két tényező játszhat szerepet a beruházási teljesítmény visszaesésében, mindkettő a gazdaságpolitikára vezethető vissza.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a fegyelmezetlen fiskális politika hosszabb távon aláássa gazdasági növekedést. A pozitív keresleti hatás csak rövid ideig hat, hiszen ennek nagyságát nem a költségvetési deficit szintje, hanem annak változása határozza meg (így a tartósan magas hiány már rövid távon sem jelent dinamizáló erőt). Az instabilitás, az intézményi környezet romlása tehát önmagában is elegendő lehet a rossz teljesítményre.

A kiigazítás vállalatokat érintő kedvezőtlen hatása szintén a beruházási tevékenység visszafogásához vezethetett. A növekvő költségek mellett a cégek bővítési kedve is visszaesik. Ha a vállalatok előrelátók, akár néhány negyedévvel a kiigazítás előtt eluralkodhat rajuk az óvatosság.

Bár a két tényező erősen összefügg (olyannyira, hogy más értelmezés szerint ezek csupán ugyanannak a fenntarthatatlan helyzetnek két nézőpontját jelentik), a kilátások szempontjából érdekes kérdés lehet, melyik befolyásolta inkább a vállalati magatartást.

A gazdasági lap elemzője úgy véli: ha a beruházások visszaesését inkább a makrogazdasági és az intézményi instabilitás okozta, akkor az egyensúlyi problémák csökkentését szolgáló kiigazítás gyorsan segíthet a korrekcióban. Ezt mutatja néhány nemzetközi példa is, ahol a kiigazítások reálgazdasági áldozata alacsony maradt. Amennyiben a kiigazítás közvetlen hatása, a növekvő tőkeköltségek a meghatározók a vállalati beruházások csökkenésében, akkor jobban elhúzódhat a fellendülés.

MNO - fidesz.hu