A bizottsági anyagot jövő szerdán adják le a minisztériumoknak, így a szükséges módosítások hamarosan törvénytervezetté érhetnek.

Tovább romlik idén a magyar cégek helyzete, nő ugyanis a felszámolások száma és tovább emelkedik a fizetésképtelenségi eljárások mennyisége is - derül ki az Eurel Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. és az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. előrejelzéséből.

Az eddig is kedvezőtlen helyzet súlyosbodása mögött olyan tényezők húzódnak meg, mint a GDP-növekedés lassulása, az idén különösen nyomasztóvá váló adó- és járulékterhek, s az egyéb megszorító kormányzati lépések.

Mindezek hatására ugyanis romlik a magyar vállalkozások versenyképessége, amit jól mutat az, hogy már a tavalyi is rekordév volt a felszámolások terén: 2006-ban 18 százalékkal több céget számoltak fel, mint egy évvel korábban - mutatott rá a cég közleményében Kozma András, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. igazgatósági tagja. A szakember úgy véli: a felszámolási eljárások száma az év végére eléri a tízezret.

A korábbi kedvezőtlen folyamatok továbbélésére utal az is, hogy a legveszélyeztetettebb ágazatok közé idén is az építőipar, az élelmiszeripar, a fuvarozás és a logisztika tartozik. Ugyanezt mutatja az Euler Hermes nyilvántartása is: a hitelbiztosítást vagy követeléskezelést igénylő ügyfelek vevőkörét nagyjából harmadában építőipari cégek képezik, az élelmiszer-ipari cégek aránya 20% a logisztikával foglalkozó vállalkozásoké pedig 30 százalék körüli.

Az Euler Hermes követeléskezelő cégéhez tavaly több mint 6500 bejelentés érkezett fizetési késedelemről, s a társaságnak átadott 2227 ügy összes követelésének értéke megközelítette a 9 milliárd forintot. Arra, hogy a magyar cégeket az egyes becslések szerint sok száz milliárd forint összértékű lánctartozások megbéklyózzák, gazdasági szervezetek régóta figyelmeztetnek. Miként arra is, hogy a fizetési fegyelem ilyen mértékű romlása elsősorban az amúgy is több sebből vérző, magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) sújtja.

Ám a jogalkotás ingerküszöbét csak tavaly érte el a sok ezer céget fenyegető jelenség. S a csalódás sem váratott sokat magára: kiderült ugyanis, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) jogszabály-tervezete nemigen nyerte el a körbetartozásokkal érintett vállalkozásokat képviselő szervezetek tetszését. Az akkori javaslat két pillérét az azonnali inkasszójog bevezetése és az okmányos meghitelezés, az úgynevezett akkreditívek kötelezővé tétele képezte, de építőipari szakemberek szerint e megoldások csak komoly költségekbe vernék a vállalkozásokat, a dilemmára azonban nem adnának választ. Egyesek úgy vélekedtek, a tervezet életbelépésével a magyar építőipari cégek kiszorulnának a piacról.

A bírálatok végül arra késztették az IRM-et, hogy tavaly év végén visszavonja a javaslatot. Ezután az újabb változat kidolgozása egy tárcaközi bizottság hatáskörébe került, amelyben a minisztériumokon kívül helyet kapott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, de a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség is. Az, hogy a résztvevők mire jutottak az év eleje óta folyó tárgyalások során, március 14-én, a bizottság utolsó ülésén derülhet ki, amikor is közös javaslatukat megküldik az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak és az IRM-nek.

Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke lapunknak egyelőre annyit árult el: egyetértés van abban, hogy a majdani tervezetnek nem a tavalyi irányvonalakat kell követnie. A szakember szerint előremutató volna, ha a fő- és alvállalkozókra azonos feltételek, többek között azonos fizetési határidők vonatkoznának, s ha az állam is tartaná magát a jelenleginél remélhetően szigorúbb szabályokhoz. A szakemberek körében ugyanis általános vélemény: a lánctartozások jelentős része az állami szférában gyökerezik.

Kiss Roland, Magyar Nemzet


fidesz.hu