Egy név nélkül nyilatkozó török író a Newsweeknek elmondta, hogy érzése szerint rossz irányba változnak a dolgok. Míg korábban gondolkodás nélkül felemelte a szavát a nacionalizmus és a szűklátókörűség ellen, nem törődve a gyűlölködő, megtorlással fenyegető üzenetekkel, ma már ténylegesen veszélyben érzi magát, és félti az életét. A liberális Milliyet című napilap újságíróját, Can Dundart nacionalisták többször arra intették, hogy "legyen észnél", és ne verje nagydobra a fenyegető üzeneteket. Az irodalmi Nobel-díjas Orhan Pamuk török író az őt ért fenyegetések miatt január végén kénytelen volt lemondani németországi felolvasó körútját, majd az Egyesült Államokba költözött. Pamuk az örmények ellen az I. világháború idején végrehajtott tömeges gyilkosságokat elítélő kijelentései miatt került a nacionalisták kereszttüzébe. Törökországban számos, hazaárulás miatt megfenyegetett egyetemi tanár és újságíró kért rendőri védelmet.

A nacionalisták támadásaikkal nemcsak az értelmiséget teszik ki veszélynek, de alááshatják a Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által az elmúlt négy évben bevezetett jelentős reformokat is. A korábban iszlamista háttere miatt bírált Recep Tayyip Erdogan kormányfő ma már a liberális értékek, az emberi jogok, a szabad véleménynyilvánítás és a török EU-tagság egyik legfőbb védelmezője. Erdogan élesen elítélte a Dink elleni merényletet, és a török demokrácia elleni támadásnak nevezte a gyilkosságot, amelyet szerinte rasszisták követtek el, akik a modern világtól akarják az országot elszigetelni.

A török nacionalisták felháborodásának hátterében egyebek mellett az áll, hogy a kormány - Brüsszel nyomására - hajlandó volt kibővíteni a 13 milliós törökországi kurd közösség kulturális jogait. Ennek ellenére tavaly fokozódtak kurd gerillák támadásai a török hadsereg ellen, ami miatt aktívabbá váltak a kurdellenes nacionalista csoportok. Az ország délkeleti, többségében kurdok lakta részén fekvő, etnikailag vegyes lakosságú Mersin városban működő Hazafias Erők nevű mozgalom vezetője a közelmúltban arra hívta fel a "török hazafiakat", hogy vonuljanak utcára a kurd "hatalomátvétel" megakadályozása érdekében.

A Nacionalista Akciópárt (MHP) egyik aktivistája szerint "arculcsapásként" értékelhető, hogy a Ciprussal kapcsolatos nézeteltérések miatt Brüsszel decemberben átmenetileg felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat - azok után, hogy az ország annyi áldozatot hozott az uniós tagság érdekében.

A 2007 őszén esedékes választások miatt a kormányfőre nagy nyomás nehezedik, hogy a nacionalisták körében is népszerű irányvonalat kövessen. A Milliyetben nemrég közzétett felmérés szerint az MHP támogatottsága 14,1 százalékra nőtt, a 2003-as 8,4 százalékhoz képest. Ezzel szemben az AKP népszerűsége 33 százalékról 26 százalékra csökkent. A választók döntését befolyásolhatja a miniszterelnök szándéka a törökség megsértését kriminalizáló jogszabállyal, a büntetőtörvénykönyv sokszor bírált 301. cikkével. E törvény alapján már számos újságíró és író, köztük Pamuk ellen bírósági eljárás indult. Míg Brüsszel a cikk eltörléséhez ragaszkodik, a nacionalisták szavazataira pályázó török ellenzéki pártok szerint a törvénynek hatályban kell maradnia. Egy magas rangú kormányzati képviselő szerint a kormány meg akarná változtatni a vitatott cikket, ám ehhez nem kap támogatást.

Nagy jelentőségű kérdés, hogy Erdogan indul-e áprilisban az elnökválasztáson. A parlament által megválasztott államfő szerepe Törökországban nagyrészt szimbolikus, ám a törvényhozásban vétójoggal rendelkezik. A radikális nacionalistákat ezért minden bizonnyal feldühítené, ha a parlamentben kényelmes többséget élvező Erdogan megpályázná az elnöki posztot. Az 1999-ben izgatásért elítélt, korábban iszlamista kötődésű miniszterelnök rendkívül népszerűtlen a Törökországban nagy politikai hatalommal bíró, erősen világi, konzervatív kormányzati és katonai körökben. Ez utóbbiak ugyanis mérsékelt, világi elnököt látnának szívesen, aki ellensúlyozná az AKP által delegált kormányfőt.

Aggodalomra adhat okot, hogy számos török ultranacionalista bizonyíthatóan kötődik a hadsereghez, illetve a rendvédelmi erőkhöz. A közelmúltban nyilvánosságra került egy videofelvétel, amelyen Hrant Dink gyilkosa, Ogün Samast az őrizetbe vétel után mosolygó rendőrök társaságában pózol, török zászlóval a kezében. Ezenkívül belső vizsgálat kimutatta, hogy az isztambuli rendőrség előzőleg figyelmen kívül hagyta a Dink elleni merényletre utaló jeleket. Egyelőre még nem tisztázott, hogy szándékos rosszindulat vagy hanyagság áll a mulasztás hátterében.

Yasar Büyükanit vezérkari főnök a múlt héten élesen fölemelte a szavát azok ellen, akik "az állam kettészakítására" törekszenek, utalva az örményeket pártoló liberálisokra, illetve a szeparatista kurdokra, sőt magára a kormányfőre is, aki a 301. cikk megreformálását és az elnöki tisztségért való harcba szállást fontolgatja.

Erdogan ebben a helyzetben kényes egyensúlyozásra kényszerül: egyrészt azonnal le kell számolnia az ultranacionalista indíttatású bűnözőkkel, és ezzel párhuzamosan el kellene nyernie az egyre bővülő, nacionalista eszméket valló választótábor szimpátiáját. Másrészt pedig folytatnia kell kormánya reformprogramját, amennyiben nem akar lemondani Törökország EU-csatlakozásáról. A kormány politikájával szemben megnyilvánuló egyre erőszakosabb ellenállás miatt azonban ennek az egyensúlynak a megtartása rendkívül nehéz, sőt talán lehetetlen feladat.


MTI - fidesz.hu