A francia elnökválasztási kampány legnagyobb meglepetésének számít, hogy az utolsó hetekre a januárban még hat százalékon álló és azóta fokozatosan előretörő centrista politikus sikeres szereplése teljes bizonytalanságot teremtett nemcsak az első forduló kimenetelét, hanem az államfőválasztás végső eredményét illetően is. A felmérések ugyanis egy ideje azt mutatják, hogy amennyiben Bayrounak sikerült bejutnia a második fordulóba, a végső párharcban nagyobb veszélyt jelenthet a jelenlegi koalíciós társ, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) jelöltjének, mint baloldali riválisuk.

A centrista jelölt előretörése elsősorban nem a bizonytalan szavazók megszólításával, hanem a baloldali szavazók egy részének fokozatos elhódításával magyarázható: nemcsak a szocialista Ségolene Royal vesztett 2,5 százalékot népszerűségéből, hanem a jobb- és baloldali váltógazdaság meghaladását meghirdető harmadik utas Bayrounak az antiliberális szélsőbaloldal öt jelöltjétől is sikerült szavazókat elhódítania.

A francia elnökjelölteknek március 16-ig kell eljuttatniuk az Alkotmánytanácshoz az országos, regionális és helyi képviselők közül legalább ötszáz támogató aláírását az érvényes jelöltséghez. Amennyiben az öt évvel ezelőtti államfőválasztáson 5,5 millió francia szavazatát élvező szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) színeiben induló Jean-Marie Le Pennek nem sikerül elegendő támogató aláírást összegyűjtenie (márpedig saját bevallása szerint még legalább ötven hiányzik), a legfőbb nyertes Sarkozy lehet, akire ez esetben 6,5 százalékkal többen szavaznának az első fordulóban és összesen 34,5 százalékot érne el. Az FN hiányzása esetén Bayrou 25 százalékkal végezne a második helyen, és Royal csak egy százalékot nyerhetne a helyzeten, s 24 százalékkal a harmadik helyre szorulna vissza.

MTI - fidesz.hu