A GDP-növekedési ütemeken mindenki csak csodálkozik, a növekedés az országok zömében meghaladja az 5 százalékot, Észtországban és Lettországban a 10 százalékot. A hangulat mégis meglepően komor. A térségből milliók vándoroltak külföldre dolgozni, ami a bérek megugrásához vezetett, veszélyezteti a versenyképességet és aggasztja a befektetőket.

Azok az országok, amelyek még nem az EU tagjai, attól tartanak, hogy gyors reformokkal sem tudnak bejutni, abban a tíz volt kommunista országban azonban, amely már "a klub tagja", a reformok jórészt megtorpantak, áll a The Economist elemzésében.

Látványosan véget ért

A folyóirat szerint Romániában "látványosan véget ért" az a politikai fegyelem, amely a csatlakozás előtti időszakot jellemezte, Szlovákiában pedig elképzelhető akár a reformfolyamat visszafordítása is, és a térségben sehol sem látszik valószínűnek - Szlovénia példáját követve - a rövid időn belüli euróövezeti csatlakozás.

A The Economist szerint a legközvetlenebb aggodalom - amit az ingatag piaci helyzet, valamint az 1997-es kelet-ázsiai és a gyakori latin-amerikai pénzügyi válságok emléke is táplál - az, hogy gazdasági krach következik be, ami elkezdődhet például a balti országokban.

Balti bajok

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő éppen e héten Londonban kiadott térségi elemzésében pontosan ugyanerre a kockázatra hívta fel a figyelmet, azt írva: a mexikói és az ázsiai fizetési válságok előtti helyzetre kezd emlékeztetni a balti köztársaságok súlyosan megbillent külső finanszírozási egyensúlya.

A Fitch becslése szerint Lettország GDP-arányos folyómérleg-hiánya 2006 végén például megközelítette a 22 százalékot az egy évvel korábbi 13 százalék után, jórészt a folytatódó gyors importnövekedés miatt, amelyet a robbanásszerű - egyben az export lassulásával párosuló - belső fogyasztásnövekedés táplált.

A hitelminősítő szerint ugyanakkor döntő jelentőségű, hogy a baltiak küladósság-állományának növekedését a magánszektor, és nem a szuverén adósok hitelfelvételei okozzák; a közszféra devizaadósság-rátája mindhárom országban "legalább 1993 óta" a GDP-érték 20 százaléka alatt van.

Spekulatív támadások

A The Economist pénteki elemzése is "bíztatónak" nevezi, hogy a balti országok egyikének sincs sok devizaadóssága, emellett valutáikkal és értékpapírjaikkal csak kis mértékben kereskednek, ami kevés teret enged a spekulatív támadásoknak.

Kevésbé biztató ugyanakkor, hogy árfolyamrendszereik csekély mozgásteret hagynak a monetáris szigorításnak is, a gyenge politikai koalíciók pedig a feszes költségvetési politikával és a szerkezeti reformokkal kapcsolatos reményeket kezdik ki, áll a londoni hetilapban.

Szlovák kockázatok

Az elemzés szerint mindazonáltal egy esetleges balti krach nem feltétlenül terjedne át más kelet-európai országokra. A térségben csak Szlovákiában van "balti stílusú" növekedés - a szlovák gazdaság kibocsátása a tavalyi negyedik negyedévben, éves szinten 9,6 százalékkal nőtt, az ipari termelés pedig januárban 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit -, Szlovákia árfolyamrendszere azonban rugalmasabb, és jegybankja is még megfelelően irányított.

A szlovák kormány kitart a 2009-es euróövezeti csatlakozási terv mellett, jóllehet az euróövezetben többen mondogatják, hogy az alacsony szlovák inflációt esetleg fenntarthatatlannak minősítik majd a csatlakozás idejének elérkeztével, áll a The Economist elemzésében.

Ez utóbbi kockázatra a Goldman Sachs befektetési csoport nemrég Londonban kiadott térségi előrejelzése is felhívta a figyelmet. A GS március eleji elemzése szerint Magyarország és Csehország eurócsatlakozási kilátásai szempontjából különösen fontos próba lesz, hogy mi történik Szlovákiával, amely az ERM-II. sávon belül erősen tartott koronaárfolyammal próbálja elérni a 2009-es csatlakozást. Ennek a stratégiának két fő kockázata van: az infláció esetleg mégsem csökken időben a megfelelő szintre, de ha ez meg is történik, az euróövezeti jegybank (EKB) még mindig elutasíthatja a szlovák belépést, azzal, hogy az inflációcsökkentés nem fenntartható, és/vagy az árfolyam nem bizonyult elég stabilnak, állt a Goldman Sachs néhány héttel ezelőtti londoni előrejelzésében.

Magyar pénzszórás

A The Economist pénteki elemzése szerint azonban "nagyobb aggodalomra ad okot Magyarország". A magyar kormány a tavalyi választások megnyerése végett véghezvitt "pénzszórás" után most próbálja visszanyerni az ellenőrzést a közfinanszírozás felett, a magyarok ugyanakkor hatalmas mennyiségű devizahitelt vettek fel, bizonyosságnak tekintve az eurócsatlakozást.

A lap szerint így lehet megteremteni "egy ronda összeroppanás minden feltételét, leértékelődéssel, lehetséges nem fizetővé válással, recesszióval".

A The Economist hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány takarékossági programjának most már "a bankárok is tapsolnak", jóllehet a tervezett közkiadási reformok fájdalmas hatásai még csak ezután érződnek, és a kormány "félénknek" bizonyult, amikor beleegyezett a magasabb közszférabeli fizetésekbe.

MTI - fidesz.hu