Anthony Cordesman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatója kifejtette az Abu Dzabiban lezajlott tanácskozáson, hogy szerinte kétfelől is hamis színben tüntetik fel Irán katonai erejét: egyfelől a teheráni vezetők beszélnek túlzó beállításokban az ország katonai képességeiről, másfelől pedig az amerikai és az izraeli vezetők túlozzák el az iráni fenyegetést. Cordesman szavai szerint Irán sokkal inkább saját területének megvédésére koncentrál, semmint térségbeli befolyásának katonai eszközökkel való kiterjesztésére. Irán hadserege tekintélyes védelmi erő, de nem képes hathatós külföldi műveletekre. Legkorszerűbb fegyverrendszere - az Oroszországtól nemrégiben vásárolt TOR-M1 légvédelmi rendszer - egyértelműen védelmi jellegű. Az ázsiai országnak összesen 1600 harckocsija és más páncélozott járműve van, s ezek nagy része is elavult.

Légiereje képtelen lenne hosszabb időn át harckész állapotban tartani 260 harci gépből álló korosodó légiflottáját. Rakétái a hatvanas évek technológiáján alapulnak, s annyira pontatlanok, hogy még egy nagyváros területének eltalálása is kétséges az esetükben, nem is beszélve a kisebb célpontokról - épületekről, hajókról, vezényleti pontokról, stb. Ráadásul csak olyan kisméretű és csekély feszítőerejű robbanófejek hordozására képesek, amelyek legfeljebb néhány épület megrongálására alkalmasak. Még ha sikerülne is szert tennie Teheránnak néhány atombombára, az is legfeljebb egy potenciális támadó elrettentésére volna elegendő, de kevés egy másik állam fenyegetéséhez.

Mindebből az a következtetés vonható le Cordesman szerint, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök beszédei, amelyek szerint "le kell törölni Izraelt a térképről", csak fellengzős hangoskodások, egyelőre nincs mögöttük valódi fenyegető erő. További következtetés, hogy egyelőre nincs értelme katonai akciót fontolgatni - mondta arra utalva, hogy Washington nem zárja ki a katonai erő alkalmazását Irán ellen, ha másként nem tudja urándúsító tevékenységének feladására kényszeríteni Teheránt.

Az amerikai elemző szerint egy Irán elleni támadás véres, értelmetlen, elhúzódó háborút robbantana ki. Az ország vitatott atomprogramja valamikor majd veszélyessé válhat, de egyelőre nem az. A következő tíz-tizenöt évben sem lesz az, így bőven van még idő diplomáciai megoldásra - hangoztatta a szakértő, hozzátéve, hogy legalább addig feltétlenül várni kellene a katonai lépésekkel, amíg világossá válik, hogy egy amerikai támadás milyen célpontokat akarna megsemmisíteni Iránban, hiszen egyelőre még azt sem tudni pontosan, hogy (ha léteznek egyáltalán) hol vannak az atomfegyvergyártással gyanúsítható létesítmények. Cordesman is elismerte azonban, hogy súlyos fejlemény lenne, ha sikerülne Iránnak létrehoznia egy jelentős nukleáris arzenált és összekapcsolnia azt rakétarendszerével. Abban az esetben már a pontatlan iráni rakéták is nagy veszélyt jelentenének. Ehhez azonban legalább 15 évi következetes, nagy anyagi áldozatokkal járó erőfeszítésekre lenne szüksége az iráni rezsimnek - tette hozzá.

Más szakértők szerint is kiemelkedően fontos kérdés, hol tart Irán rakétaprogramja, hiszen - mint rámutatnak - annak előrehaladottságától függ a potenciális iráni atomfenyegetés mértékének megítélése is. Sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak ebben az összefüggésben annak a hivatalos iráni bejelentésnek, amely szerint február 25-én sikerült az országnak feljuttatnia egy saját hordozórakéta-típus kísérleti példányát "a világűr pereméig". Teherán közlése szerint Irán távközlési és meteorológiai műholdak felbocsátására kívánja használni tervezett űrrakétaflottáját.

Szakértők kiemelik az iráni bejelentéssel kapcsolatban, hogy csekély a különbség az űrrakéták és a hadászati rendeltetésű interkontinentális ballisztikus rakéták gyártásának technológiája között. "Lényegében ugyanazt a technológiát használják mindkettőhöz, csak az irányító rendszerükben és az üzemanyagukban van némi eltérés" - mondta John Sheldon, az amerikai légierő Maxwell támaszpontján működő repülőtiszti és űrrepülési főiskola tanára. John Pike, a GlobalSecurity.org - védelmi, hírszerzési, fegyverzetkorlátozási és belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó amerikai internetes portál - munkatársa hangsúlyozta értékelésében: nehéz kívülről felbecsülni, mennyi időre van szüksége Iránnak interkontinentális ballisztikus rakéták előállításához. Az viszont bizonyos, hogy előbb-utóbb mindenképpen lesznek Teheránnak nagy hatótávolságú rakétái, amelyekkel fenyegetni tudja majd Európát és az Egyesült Államokat.

Musztafa Alani, a dubaji székhelyű Gulf Research Center katonai elemzője szerint a Nyugat és Izrael szándékosan "felfújja" a dolgot, mert minél nagyobb erejűnek tüntetik fel Iránt, annál könnyebb lesz igazolniuk tettüket, ha csapásokat mérnek rá. Irán közepes hatótávolságú rakétákkal rendelkezik jelenleg (Sahab-3 típusú rakétáinak hatótávolsága 1300 kilométer), külföldi szakértők szerint azonban gőzerővel dolgozik 2-3 ezer kilométeres hatótávolságú Sahab-4 rakétáinak kifejlesztésén.

MTI - fidesz.hu