fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Mikola: "Nem reform, hanem ámokfutás"
2007. március 17., 14:49
Átalakítják vagy szétdúlják az egészségügyet? Reform folyik vagy ingatlanspekuláció? Mi re mennek e milliárdok? Az Echo TV-ben Mikola Istvánt, a Fidesz egészségpolitikusát Obersovszky Péter kérdezte.

- Korábban mindenki fantazmagóriának és agyrémnek nevezte, hogy bárki is kórházak eladására törekedne. Amit a Schöpf-Merei kórház kollektívája csinál, az menekülési kísérlet?

- Ez álságos próbálkozás, régen arra készülnek, hogy magánklinikát csinálnak a Schöpf-Merei Kórházból. Körülbelül tudom, kik vannak mögötte: kormányközeli befektetők és szereplők. Nem kell itt semmiféle privatizációt csinálni, működtetni kell tovább a Schöpf-Mereit. Szimpatikus bejelentésnek tűnik, hogy megmentik a kórházat. Nem. Az állam tartsa meg a kórházát, a főváros pedig működtesse. Én spekulációkat látok e mögött. Meg kell tartani a Schöpf-Mereit. Én magam is nagyon hálás vagyok neki, mert a kislányom születése előtt genetikai problémát véltek felfedezni, és ez, volt az egyedüli intézet, ahol segíteni tudtak. Minden anyának szüksége van erre a kórházra. Ez anyavédelmi központ, nem magánklinikaként kell működnie, mert annak mindig az a vége, hogy fizetni kell. Akkor pedig az emberek nagy része nem fogja tudni igénybe venni.

- A szaktárca azt sugallja, hogy vannak problémák, de megoldhatók. A szakmai közösségektől ellenkező jelzések érkeznek.

- Tönkreteszik az ágazatot, szétdúlják, szétzilálják. Ámokfutás folyik az egészségügyben a miniszter és államtitkár vezetésével. A háttérben pénzügyi megszorítás és a konvergenciaprogram van, benne az a kitétel, amely szerint az egészségügy kiadásait 2006 és 2009 között a GDP 0,9 százalékával csökkenteni kell, vagyis három év alatt 250 milliárd forintot kell kivonni az egészségügyből. Százmilliárdot a gyógyszerkiadások csökkentésével — persze ennek egy részét a lakosságra terhelik —, 150 milliárdot pedig három éven keresztül a gyógyító-megelőző rendszerből. Ez már az idén is ötvenmilliárd. Hát persze hogy válság van! Kezdetben azt remélték, hogy majd vizitdíjból, kórházi napidíjból, dobozdíjból ezek a pénzek bejönnek, de nyilvánvaló, hogy nem így lesz. Az intézmények nagy hiányokkal küszködnek már most is, és az év végére a fővárosi kórházak hétszázmillió forint körüli tartozása hét és fél milliárdra fog rúgni.Tehát padlóra küldik az ágazatot.

- Azokat a kórházakat is, amelyeket nem akarnak megszüntetni?

- Kérdés, hogy mit akarnak meg szüntetni. Mert nagy garral bejelentették, hogy megszületett egy józan kompromisszum, mindössze három kórházat fognak bezárni. A mi számításaink szerint a mostani miniszteri bejelentéssel hetven kórháznak vész el a működési biztonsága. Mert az a kórház, ahol eddig aktív betegellátás folyt, a krónikus ágyak bevételeiből nem lesz működőképes.

- Nézzünk egy konkrét példát a Lipótmezőt.

- Ott lakik több száz elmebeteg...

- ...akikkel nem lehet tudni, hogy mi fog történni. Ön tud arról, hogy milyen megoldások lehetnek?

- Különböző belvárosi kórházakra akarják ráerőltetni ezeket a beteget, azok viszont nem tudják fogadni őket. Hétszázezer ember tartozik ennek a hatalmas kórháznak a körzetéhez. Teljes a zavar, és csak annyit tudok erre mondani, hogy a telek meg az épület 23 milliárdot ér, sokaknak fáj rájuk a foguk. Igaz, hogy az épület rekonstrukcióra szorul, de Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gyönyörűen fel van szerelve, a Budai Gyermekkórház európai színvonalú. Akkor azokat miért kell bezárni? A nagy értékű budai őspark, a kastély jellegű gyönyörű épületek... nem tudok szabadulni az ingatlanspekuláció gondolatától.

- Egy ország meg szokta tartani az értékeit. Ez a szemlélet nem képviselhető most?

- Itt valami nagyon gonosz szándék munkál. Az egészség nem érték, az idős ember életminőségének javítása nem szempont. Ebben az országban történt bankkonszolidáció ezermilliárdokért. Miért nem lehet az egészségügyet, az oktatást, a szociális területet egyszer konszolidálni sokkal kisebb pénzekből? Az orvosteamek szétzilálása körülbelül annyiba kerül, mint a Lipótmező rekonstrukciója.

- Van önnek adata arról, hogy mennyi pénzi kellene az egészségügy stabilizálásához?

- 2001-ben 670 milliárd kellett volna. Mi akkor elkészítettünk egy konszolidációs programot, és el is kezdtük a megvalósítását. 2002-ben - most már azt mondom, hogy sajnos - hagytunk a kasszában majdnem 300 milliárdot, egy része ennek a 670 milliárdos forrásigényű konszolidációnak már a részeleme lett volna. Elvesztettük a választásokat, a pénz eltűnt, nem volt konszolidáció.

- Ugye, ebben a konszolidációs elképzelésben benne volt az is részlegesen a magántőkét be lehet engedni az egészségügybe?

- A magyarországi egészségügy történelmében az első magánosítási törvényt mi csináltuk. Arról szól, hogy az egészségügybe lehet forrást, tőkét is bevonni, de csak szakmai vállalkozások keretében. Az orvost agyagba döngölni és mellette reformot csinálni nem lehet. Körülírtuk azokat a megkötéseket, amelyek nem engedték a multinacionális pénzügyi befektetők nyerészkedését az egészségügyben. Németországban, ha valaki urológiai praxist nyit, hitelt vesz fel hozzá. Utána a hitel törlesztésére megint kap kölcsönt. A bankok adnak pénzt az orvosnak, mert pontosan tudják, hogy betegség és gyógyítás mindig lesz. Csak az a fontos, hogy ez a szakma kezében legyen, mert a pénzügyi befektető kiszed 18-20 százalékos profitot is, és ez veszteség az egészségügynek. Tehát mi továbbra is a szakmai vállalkozások mellett volnánk. Egyébként az említett 670 milliárd forint költségvetési forrást jelentett volna, az lett volna az alap, amellyel az egészségügyet közgazdaságilag értelmezhetővé tudjuk tenni, mert pillanatnyilag a rendszer tőkehányad nélkül működik.

- Önök elkezdtek egy konszolidációs megbeszéléssorozatot. Hogyan reagált erre a kormányoldal?

- Nyakó István, az MSZP szóvivője azt mondja, hogy mivel nem jött be a népszavazási kérdés, a Fidesz ilyen álságtanácskozásokkal próbálja ellehetetleníteni a kormányt. De nem a Fidesz kényszerít rá bármit is a polgármestereire, hanem a polgármesterek aggódnak. Tessék elképzelni egy megyei közgyűlési elnököt, akinek jelentik, hogy a kórház adósságállománya meghaladta a másfél milliárd forintot. Látja az új finanszírozási kondíciókat, és kiszámolja, hogy év végére a hiány négymilliárdra nő, tehát gyakorlatilag leült az egész megye költségvetése. Hozzánk is fordulnak, hogy tegyünk már valamit, mert azok a szakmapolitikai döntések, amelyek kormányzati szinten születnek, tönkreteszik az intézetüket. És mi adunk nekik tanácsot. Most például azt, hogy a határozatot, amelyet közigázgatási határozat formájában a kórházkapacitások átrendezése ügyében a miniszter kiadott, meg kell támadni, hiszen ha végrehajtják, az intézmény működőképessége nem biztosítható. Elmondjuk azt is, hogyan kell az egészségbiztosítással a finanszírozási szerződést végigtárgyalni, mert szó sem lehet arról, hogy az egészségbiztosító - a kormány és Molnár Lajos utasítására - leküld egy diktátumot, ők pedig szolgalelkűen aláírják.

- Mik ajogi lehetőségek?

- A közigazgatási határozatot meg lehet támadni. Nemcsak mi fogjuk megtámadni, hanem a betegegyesületek, szervezetek, kamarák, köztestületek, rákegyesületek, asztmások egyesületei. Kérjük a Fővárosi Bíróságot, hogy függessze fel ennek a közigazgatási határozatnak a végrehajtását. Az Alkotmánybíróságnál is beadvánnyal éltünk, hiszen egy közigazgatási határozat nem vonhat el kétharmados közgyűlési helyhatósági jogosítványokat.

- Sok-sok szervezetet említett. Képesek lesznek összefogni?

- Képesek. Nagyon sajnálom azokat kollégákat, akik most kórházakban dolgoznak, hiszen április elsejére ezerötszáz orvosnak és négyezer egészségügyi dolgozónak lesz új munkahelye. Ezek az emberek csoportokban dolgoznak, és egy sebésznek nem mindegy, ki és hogyan teszi a kezébe a műszert, amikor egy eret operál. Ezeket a csapatokat szétverni és rákényszeríteni, hogy két hét alatt új helyre költözzenek, újra álljanak össze és gyógyítsanak... Kitépni a röntgengépet a betonból, és áttelepíteni egy másik helyre, ez képtelenség. Ezt az őrült rohanást muszáj megállítani, és mi erre törekszünk. Nem vagyunk egyedül, az MSZP soraiban is feszültség van, mert gyakorlatilag egy kis politikai erő kényszeríti rá - szinte terrort alkalmazva - koalíciós partnerére is az akaratát. Ez nem reform. Ez nem az egészségügyről, hanem kis csoportoknak a meggazdagodásáról, új tőketulajdonosoknak a piacra történő bevezetéséről szól.

Echo TV, Magyar Hírlap - fidesz.hu